Elfeledett tájfajta ősgabonákról, azok népszerűsítéséről egyeztettek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szakemberei gazdálkodók, molnárok és pékek bevonásával a peszektergenyei Biocentrum Biogazdaságban.

Az emberiség első termesztett gabonafajai, a kedvező beltartalmi értékű, és a klímaváltozás szélsőséges hatásaihoz is alkalmazkodó tájfajta ősgabonák újbóli felfedezésének fontosságáról volt szó azon a szakmai konferencián, melyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet tartott a Felvidéken június 19-én. A szakemberek tapasztalataikat is megosztották egymással.

“Mai tudásunk szerint a gabonák Közép-Ázsiából származnak, de a Kárpát-medencében is nagyon régóta ismertek. Körülbelül 1946-tól kezdve az őshonos gabonákat teljesen kiirtotta az ipari termelés. Hiszem, hogy a minőségi kenyér mindannyiunk alapjoga.” – mondta el Vajda József pék, a magyarországi kovászos kenyér iparágának megteremtője, a Pékműhely vezetője előadásában. „Évek óta azokat a fajtákat keresem, amelyekből a tömegesen termelt búzából készült kenyérnél ízletesebb, magasabb beltartalmi értékű kenyér süthető. Az ősgabonák izgalmas, egyre kedveltebb alternatívák.”

Az alakorból, tönkölyből vagy tönkéből készült kenyér beltartalmi értéke lényegesen magasabb
Fotó: ÖMKi

“A legnagyobb területen termelt kultúrnövények – így a búza is – egyre védtelenebbek a klímaváltozás szélsőséges hatásaival szemben. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb előrejelzése szerint a búza hozama 2050-re 8, 2100-ra pedig akár 21 százalékkal is csökkenhet hazánkban az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok miatt. Az agrárium egyik aktuális kihívása erre felkészülni, megfelelő megelőző lépéseket tenni. Az elfeledett tájfajták és a gazdálkodókkal együttműködésben indított részvételi nemesítés még kihasználatlan erőforrások hazánkban. Alternatívát jelenthetnek a kedvezőtlen körülmények között termelőknek, miközben egészséges alapanyaggal látják el a pékeket.” – hangsúlyozta Dr. Drexler Dóra kutató, az ÖMKi ügyvezetője.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet több nemzetközi projektben (Healthy Minor Cereals, Diversifood, Liveseed) is kutatja a tájfajta ősgabonák – más néven pelyvás gabonafajok – újbóli elterjesztésének esélyeit, vizsgálja a termesztésükkel és a felhasználásukkal kapcsolatos tapasztalatokat, valamint az ökológiai nemesítésükben rejlő lehetőségeket.

A tájfajta ősgabonák alternatívát jelenthetnek a kedvezőtlen körülmények között
Fotó: ÖMKi

2015 óta kisparcellás kísérletekben és üzemi szinten, on-farm hálózatban is tesztelik az ősi pelyvás gabonafajokat. Kutatásaik alapján a tájfajta ősgabonák olyan kedvezőtlen adottságú területeken is sikeresen termeszthetők, ahol a modern kenyérbúza nem élne meg. Hozamuk a kenyérbúzához képest alacsonyabb, szemtermésükben a mikroelemek és az élelmi rostok aránya azonban magasabb, és fehérje-struktúrájuk is eltérő.

Kenyérsütésre így nem minden ősgabona fajta alkalmas, ugyanakkor némelyik kiváló száraztészta (tönke) vagy keksz alapanyagnak (alakor). Az ÖMKi pozitív eredménnyel tesztelte a pelyvás ősgabonákból készült termékeket (kenyereket, kekszeket) pékek és kóstoltatások alkalmával fogyasztók bevonásával is. “Az ősgabonák az ökogazdálkodók számára fontos piaci lehetőséget, a környezet- és egészségtudatos vásárlók, a gasztronómiai különlegességek iránt érdeklődők számára pedig értékes alternatívát jelentenek az élelmiszer-fogyasztásban” – összegezte a kutatások gyakorlati jelentőségét a felvidéki terepnap szervezője, Dr. Drexler Dóra. forrás: ömki

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük