A Szent István Egyetem Villányi úti minta biokertjében a növénytársítások számos példáját nézhetjük meg. A kertben egy tábla jelzi a pontos elrendezést, mondhatni példatárként szolgál azoknak, akik kipróbálnák otthon ezt az eljárást.

Ahogyan Az Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszékének szakértői is írják, a talaj egészsége és a növények jólléte, a termés fokozása, a betegségek megelőzése érdekében eredményesen alkalmazhatóak a vetésváltások és a növénytársítások.

Tábla a kert elején, amely a kiskert felépítését és a növénytársításokat jelzi

A vetésváltás tervezésekor a növények egymás utánisága, a növények tudatos társításakor pedig az egymásmellettisége kap hangsúlyt. Ez utóbbit mutatják be mintakertjükön keresztül.

Természetesen a növénytársítás nem újkori találmány, sok évszázaddal ezelőtt is alkalmazták. Ezek a hasznos eljárások biokémiai-élettani okokból, többnyire az anyagcseretermékeken keresztül valósulnak meg.

A társításkor egymáshoz jól alkalmazkodó növényekből, azok csoportba ültetésével olyan növényközösségeket hozhatunk létre a konyhakertben, amelyek segítik, védik, támogatják egymást.

A kártevők, kórokozók távoltartásán túl odacsalogatják a hasznos, beporzó rovarokat és a kártevők természetes ellenségeit is; más fajok pedig összegyűjtik, ezáltal megkönnyítik a növekedéshez szükséges tápanyagok felvételét (pl. a nitrogénmegkötő pillangósok).

Ugyanakkor vannak kedvezőtlen társítások is, melyeket célszerű elkerülni. Azt is érdemes tudnunk, hogy ez a technika nagyüzemi méretekre is adaptálható, ahol soros helyett leginkább a sávos termesztés kivitelezhető, itt a fajokat művelőeszköznyi szélességű sávokban vetik.

Fotó: okoroom.hu

Forrás: http://okogazd.kertk.szie.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük