“Nem hagyhatjuk, hogy épületeink tetőfelületei csak a palák és a csillagok párbeszédére legyenek fenntartva”- írja a híres építész, Le Corbusier a tetőkertekről. Valóban igen értékes felületek rejlenek háztetőinken, amelyeket nem csupán esztétikai okokból ültethetünk be, hanem komoly ökológiai hatással bírnak, mind az alatta lévő lakóépületre, mind város szinten.

 

Szöveg: Jaksa Szilvia

Egyre népszerűbb trend a tetőkertek, zöld tetők alkalmazása, pedig mindez nem egy új megoldás környezetünk zöldítésre. Az élő növények építészeti elemként való felhasználása már az ókorban is megjelent, és a legismertebb példája az ókori világ hét csodájának egyike, a babilóniai, vagy más néven Szemiramisz függőkertje, amelynek építése Kr. e. 600 tájára tehető. Ezek után a reneszánsz idején, Itáliában jelennek meg újra a függőkertek, és terjednek el egész Európában, még a szélsőséges éghajlatú területeken is, mint például Skandináviában, Izlandon, az Északi-sarkkör környékén vagy az Egyenlítő menti vidékeken.

Ennek oka a zöld tetők hőszigetelő, hőmérsékletkiegyenlítő hatásában rejlik, amire már elődeink is rájöttek: északon fűti, délen pedig hűti a zöldtető alatt lévő lakótereket. A modern építészet aztán újra felfedezte magának ezt a különleges életteret. Le Corbusier és a Bauhaus mozgalom képviselői a 20. század elején előszeretettel alkalmaztak ilyen tetőkerteket és tették őket igazán népszerűvé. Le Corbusier így ír 1929-ben erről a régi-új megoldásról: „A tetőkertek a ház használati részét képezik, illetve visszaadják a természetnek az elvett földterületet.”

Le Corsbusier: Villa Savoy

Tehát a huszadik századi életformánk és erre reagálva az építészet újra köztudatba hozta a tetőkerteket, zöld tetőket, de valódi értékét csak napjainkban értjük meg igazán. A 70-es években inkább csak mélygarázsok, aluljárok és előépületek tetejét hasznosították zöldtetőkként. A 80-as években Nyugat-Európában kezdett elterjedni az a nézet, hogy már nemcsak használati és gazdasági okok miatt, hanem ökológiai és épületfizikai szempontok miatt is érdemes a zöldtetők és a zöld homlokzatok alkalmazása.

Napjainkban az építkezéseknél fontos irányelv az energia költségek alacsony szinten tartása, majd pedig, hogy a megvalósult épület fenntartása és működtetése a legkevesebb energia felhasználást igényelje. Ez a szemlélet a tetőkertet terjedését nagymértékben elősegíti, mert számos pozitív hatásával támogatja ezt az irányt.

Zöldtető Vietnámban (2002)

A zöldtetők kedvező hatással vannak a levegőminőségre, mert a növényzetnek por- és pollenmegkötő képessége van. Egyfajta mikroklímát hoznak létre azáltal, hogy a növények az életfolyamataik során széndioxidot kötnek meg, oxigént szabadítanak fel és vizet párologtatnak. Hasonló kedvező folyamatok játszódnak le az ültető közegben is.

Ezek a folyamatok a többi élőlény számára, így nekünk, embereknek is kiváló mikrokörnyezetet teremtenek. A másik nagyon fontos előnye a tetőkerteknek, hogy szigetelőréteget jelentenek a házon, amely akár 8-10%-os fűtési energia költség csökkenést is eredményezhet, illetve csökkentik a felfelé történő hő mozgást, amely a viharképződés egyik kiváltója erősen az urbanizált területeken. További pozitívumai, hogy a zöldtetők védelmet jelentenek a tetőszerkezetnek a környezeti elemek hatásai ellen (napsugárzás, eső, fagy, csapadék stb.), tompítja a környezeti zajterhelést, illetve a növényzet a lezúduló csapadékot felfogja, késleltetetten vezeti el, és jelentős részét megköti.

Nagyvárosi zöldségeskert a tetőn

Ezzel a vízmegkötő képességével hozzájárul városi árvízvédelemhez, mert nem terheli azonnal a város csatornarendszerét, (pl. Németországban a zöldtetővel rendelkező háztulajdonosoknak nem kell csatornadíjat fizetni), illetve mivel a keresztmetszetek csökkenhetnek, ebből következően a beruházási költségek is kedvezőbben alakulnak. Az emberekre gyakorolt hatása sem elhanyagolandó, hiszen esztétikusak és elzártan a városi forgatagtól kellemes pihenőkertekként rekreációs szolgálatot is tesznek, ahogy manapság, főleg irodaházak esetében ez már általános elvárás, növelve ezáltal az ingatlan értékét is.

Nem utolsó sorban pedig élőlények millióinak adunk otthont egy tetőkerttel, növelve a biodiverzitást. Ahogy létrejönnek a feltételek, az élővilág elkezdi kialakítani a maga számára a megfelelő környezetet. Új élettér alakul ki egy halott, rideg felületen.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük