Magyarországon, a világon először fejlesztettek ki egy olyan eljárást, mellyel a víztisztító telepeken visszamaradt biomasszát hasznosítani lehet, méghozzá házi tisztítószerek formájában. A tisztítószer mindent tud, amit jó minőségű társai, és mindeközben nem veszélyes sem az egészségre, sem a környezetre.

 

Több évnyi kutatómunka előzte meg azt a fejlesztést, melynek eredményeként a víztisztító telepeken visszamaradt biomasszát hasznosítják, mégpedig tisztítószereket formájában. A Cycle nevet viselő tisztítószert bő egy hónapja dobták piacra, először wc-tisztító gél és fürdőszoba-tisztító formájában. Az anyag biológiailag tiszta, lebomló és fenntartható, nem veszélyes az egészségre, ebben az értelemben tehát tökéletesen megfelel napjaink fogyasztói igényeinek.

A reNEW Technologies szakemberei „véletlenül” találtak rá az eljárásra, melynek során ecetsavat lehet visszanyerni a biomasszából. A termék több tekintetben is különbözik az ecetsav tartalmú általános tisztítószerektől. Míg azokat mesterségesen állítják elő – többnyire metanol és szén-monoxid felhasználásával -, a magyar fejlesztők biológiai erjesztésű ecetsavat használnak. Ezt az anyagot a víztisztítás során keletkező szennyvíziszapból nyerik ki. Az iszap a szennyvíz mellett hulladékszármazékokat is tartalmaz, és egészen idáig végtermékként kezelték.

A magyar fejlesztők biológiai erjesztésű ecetsavat adtak a szerhez

Az új szabadalmaztatott technológiával  lehetőség vált arra, hogy értékes ásványi anyagot és szerves vegyületet nyerjenek belőle, így abból nemcsak újrahasznosított termékek gyárthatóak, de csökkenthetőek a víztisztító telepek működési költségei is.

A biomassza, amit a fejlesztők most felhasználtak, a lakossági, ipari és mezőgazdasági tevékenységek során keletkezik, és rendkívül drága a biztonságos elszállítása. Azzal, hogy lerakóba helyezték, elégették, értékes ásványtartalmak vesztek el. A tisztítószerek gyártása során most a biomassza 40 százalékát újrahasznosítják, s mindeközben nem keletkezik újabb hulladékot.

„Több millió baktériumot kell boldogan tartani nap mint nap” – mondta Záray Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója mondta az innováció bemutatóján, és lényegében összefoglalja a szennyvízalapú tisztítószerek gyártásának folyamatát.

A gyártás úgy történik, hogy a biomasszával töltött reaktorba aerob termofil (oxigént igénylő és magas hőmérsékletet kedvelő) baktériumokat juttatnak, itt pedig a baktériumok által termelt enzimek hidrolízis útján a szerves anyagot lebontják. A magas hőmérséklet biztosítja a csíramentesítést, vagyis a kórokozók eltávolítását, miközben értékes tápanyagok és széntartalmú vegyületek szabadulnak fel.

Szűrés után sűrű tápanyagoldat, azaz permeátum képződik, a fennmaradó szilárd anyagok pedig visszakerülnek nyersanyagként a reaktorba, vagy biogáz termelésére vetik be.

A permeátum szénvegyületeit vákuumdesztillációval választják el a tápanyagoktól, ami biztosítja a teljes csíramentesítést. Az ez után fennmaradó, tiszta, magas ecetsavtartalmú, illékony zsírsavak adnak alapot a környezetbarát háztartási tisztítószerek gyártásához, a tápanyagoldat pedig kiegészítő kezelés után tiszta, folyékony műtrágyát képez.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük