A ’Szúnyogok, kullancsok és új betegségek – korunk biológiai veszélyei’ címmel az MTA-n tartott egynapos előadássorozaton a témák fókuszában az állt, hogy a különböző ízeltlábúak milyen veszélyforrásokat rejtenek a melegedő és urbanizált világban. Az ördög ráadásul a részletekben rejlik, mondták a tudósok, ugyanis nem lehet minden kórokozóra, és az azokat terjesztő ízeltlábúakra ugyanazokat a szabályokat kiterjeszteni, tehát a helyzet a vártnál is bonyolultabb.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont szervezte workshop résztvevői szerint jelentősen megváltozott több ízeltlábú faj elterjedése hazánkban az utóbbi években, ahogyan éves szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége is. Sőt: megjelentek új, egzotikus országokból származó invazív fajok is közülük a csípőszúnyogok és kullancsok fontos átvivők, vagyis vektorszerepük van sok állati és emberi kórokozó terjesztésében. Populációik változásai már járványtani veszélyt jelentenek.

„A melegedő és urbanizált világ egyre kedvezőbb feltételeket biztosít a különböző ízeltlábúak által terjesztett járványok megjelenéséhez”  mondta a tudományos szakmai nap megnyitóját Dr. Garamszegi László Zsolt, főszervező, a MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója. Mint kifejtette, a változó éghajlatnak és a globalizáció folyamatainak köszönhetően társadalmunk új ökológiai kihívásokkal szembesül. A valóságban a helyzet azonban még ennél is összetettebb, és nem lehet minden kórokozóra és az őket terjesztő ízeltlábúra ugyanazokat a szabályokat kiterjeszteni; gyakorlatilag az „ördög a részletekben rejlik”.

A melegedő és urbanizált világ egyre kedvezőbb feltételeket biztosít a különböző ízeltlábúak által terjesztett járványok megjelenéséhez

A  ‘Szúnyogok, kullancsok és új betegségek: workshop korunk biológiai veszélyeiről’ címmel fémjelzett szakmai napjára a 16 előadást terveztek a szervezők, de még így sem tudták valamennyi érintettet meghívni, olyan sokan érdeklődtek. Az előadásokat témájuk tematizálták, az egyik nagy csoport a betegségeket elemezte – közli az mta.hu

Új-régi betegségek. Egy részük már itt van

A legfenyegetőbb kórokozók közt van a Krími-kongói vérzéses láz, amit egy kullancsok által terjesztett vírus okoz, de hazai előfordulása eddig még nem volt bizonyított. Több rágcsáló fajból származó minta modern molekuláris módszerekkel történő elemzése viszont arra utal, hogy a kórokozó endemikus fókuszai jelen lehetnek az országban.

A Nyugat-nílusi lázas esetek ugrásszerű növekedése az elmúlt pár évben egy aktuális közegészségügyi probléma, így elengedhetetlen a kórokozó folyamatos virológiai vizsgálata. Az idevonatkozó kutatások arra utalnak, hogy egyszerre többféle Nyugat-nílusi törzs van jelen régiónkban, és ezen variánsok különböző mértékű jelenléte okozhat fellángolás-szerű járványokat.

Az Usutu vírust 2005 óta ismerjük hazai madarakból, 2018-ban már magyarországi emberi fertőzést is detektáltak. Ebben az esetben járványról még nem beszélhetünk, de a megelőzés érdekében a vírus terjedését követő komplex monitoring rendszer kialakítására és a járványok mozgatórugóinak megismerését szolgáló ökológiai, járványtani és virológiai kutatásokra nagy szükség lesz a jövőben.

A maláriát ugyan 1959-ben sikerült kiirtani Magyarországról, de a klímaváltozás és fokozódó globalizáció tükrében újból felmerül a malária-veszély kérdése. Az epidemológiai adatok arra mutatnak, hogy itthon egy újabb maláriajárvány megjelenésére igen kicsi az esély, de más európai országban kialakulhatnak olyan időjárási, higiéniás és demográfiai viszonyok, amelyek lokálisan nagyobb rizikót eredményezhetnek.

 

Egyszerre többféle Nyugat-nílusi törzs van jelen régiónkban

A bőr- és szívférgességet okozó Dirofilaria fonálférgek csípőszúnyogokkal történő terjedése köz- és állategészségügyi problémát is okoz. Az előbbi faj 1998 óta van jelen a hazai kutyaállományban, ma az egyedek 20 százaléka érintett, sőt a kórokozó a 2000-től emberben is jelen van. Az utóbbi fajt 2007-ben detektálták Magyarországon. Az általa okozott szívférgesség gyógykezelése számos nehézséggel jár, és nemcsak a kutyákat, de más háziállatokat is veszélyeztet.

Összességében a különböző kórokozóktól származó adatok arra utalnak, hogy a járványtani helyzet igen összetett és az új betegségek kialakulásának lehetősége minden esetben más tényezőktől függ. Néha azt tapasztaljuk, hogy a vektorfajok terjedésével nem jelennek meg az általuk potenciálisan terjesztett új kórokozók, máskor viszont az új vektorfajok nélkül, a nálunk őshonos vérszívók kezdenek el új kórokozókat terjeszteni. Ezért elengedhetetlen, hogy minden helyzetet külön és megfelelő részletességgel kezeljünk.

Szúnyogok és veszélyeik: három új faj telepedett meg

Az elmúlt évtizedben három új, Ázsiából származó, inváziós szúnyog faj telepedett meg hazánkban. Az inváziós szúnyogokat célzó vizsgálatok folyamatosan zajlanak,ezek kitérnek a fajok terjedési dinamikájára, viselkedésére, valamint az általuk hordozott kórokozók azonosítására. Az előadók elmondták, hogy szükséges a tenyészőhely-térképezés, és a gyors, de megbízható faunisztikai monitorozás, sokat segíthet az innovatív technológia és a lakossággal történő hatékony kommunikáció egyaránt. Szó esett a szúnyogirtás ökológiai hátteréről is, és több előadó rámutatott a nagymértékben alkalmazott kémiai irtás környezetkárosító hatásaira, az ökoszisztéma szolgáltatásokat fenyegető veszélyekre, és a biológiai irtás előtérbe helyezésének fontosságára.

 

A nagymértékben alkalmazott kémiai irtás környezetkárosító hatású. A biológiai irtás már igazán időszerű általáns gyakorlat lehetne

Kullancs-trendek

Hazánkban két inváziós kullancsfajjal kell számolnunk, amelyeknek monitorozása és kórokozókkal való fertőzőttségének megállapítása sürgető feladat. Az újabb taxonómiai vizsgálatok alapján bizonyítható egyes kórokozók új gazdafajban történő előfordulása hazánkban. Felmerült a kullancsok nagyvárosokban történő mintázásának fontossága, mert ezeken az élőhelyeken az emberek, kullancsok és azok városi gazdaállatai (énekesmadarak, sünök, rágcsálók) egymáshoz közel élnek, ami specifikus ökológiai kapcsolatokat és járványügyi helyzetet generálhat.

A kullancsállomány kontrollálásával kapcsolatban kiemelendő, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben, a növényzet permetezésével kullancsot irtani jelenleg illegális. Ezért védekezési stratégiának a többlépcsős egyéni módszerek alkalmazása javasolható (zárt ruházat viselete, kullancs azonnali eltávolítása, kullancsencephalitis elleni védőoltás).

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük