Ahhoz, hogy a mikroszennyező anyagok, például gyógyszermaradványok ne kerüljenek az ivóvízbe, növelni kellene a szennyvíztisztítók hatékonyságát. A jelenleg alkalmazott technológiák többsége ugyanis nem képes érdemben eltávolítani a mikroszennyezők nagy részét, így azok a felszíni vizekbe, folyókba, tavakba, part menti vizekbe kerülnek – mondják a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói. Ezek az anyagok elraktározódhatnak, felhalmozódhatnak a szervezetben. A mikroszennyezők akár az anyatejbe, ezáltal az újszülöttbe is bekerülhetnek és évtizedek után fiziológiai változást okozhatnak, erre az állatvilágban már találtak bizonyítékokat a kutatók.

A szerves mikroszennyezők közé sorolhatók például a gyógyszermaradványok, a kozmetikai és testápoló szerek, valamint a növényvédő szerek. Például úgy kerülnek a környezetbe, hogy a gyártás során a műanyaghoz adott szerves anyagok kioldódnak. Vannak nehezen lebomlóak, amelyek raktározódhatnak, felhalmozódhatnak az élő szervezetekben. A probléma súlyosságát jól jelzi, hogy a kutatások szerint az ilyen anyagok hatására a természetes vizekben élő halak ivart váltanak – erről beszélt megnyitójában Bíró Tibor, az intézmény dékánja.

A probléma kockázatairól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara (VTK) tudósai, tanárai Baján számoltak be. Míg a ’90-es években a kőolaj és növényvédőszer- származékok adták a vízminőségvédelmi oktatás fő témáit, napjainkban a szennyezőanyagok spektruma igen széles, így nyomon követhetőségük is igen nehéz – mondta Bíró Tibor. Szerinte a mikroszennyezők eltávolítása a szennyvízből körülményes feladat, a kar erőfeszítései pedig arra irányulnak, hogy a társadalom számára egyre nagyobb kockázatot jelentő anyagokat már a szennyvíztisztítás során kiküszöböljék.

„A jelenleg alkalmazott szennyvíztisztítási-technológiák többsége ugyanis nem képes hatékonyan eltávolítani a mikroszennyezők nagy részét, így azok a felszíni vizekbe, folyókba, tavakba, part menti vizekbe kerülnek”– tette hozzá mindehhez Knisz Judit kutató.

Az eseményen szó volt a WHO jelentéséről is, amely szerint a mikroműanyagok jelenléte az ivóvízben még nem okoz problémát – a hírről lapunk itt írt –, azonban az állati szervezetekben való megjelenésük hosszú távon hat, például az elfogyasztott állati húson keresztül.

A jelenlegi szennyvíztisztítók nem eléggé hatékonyak a kutatók szerint. A kaposvári, korszerűbb berendezés 2020 nyarára készül el

Hazánkban leginkább a PET palackok okoznak nagy kockázatot, mert ezek is mikroműanyagokat juttatnak a környezetbe. Szintén súlyos probléma, hogy az Európai Unióban 143 ezer regisztrált ipari anyag van, 99 százalékuk biztonságosságáról és környezeti hatásáról azonban nincs információja a tudománynak jelezték a szakemberek.

Fontos megjegyezni, hogy a szerves mikroszennyezők hatása tartósan fennáll, ezt mutatja, hogy felezési idejük akár 40-180 nap is lehet, ráadásul a szennyezőkre nincs határérték és a feltételezések szerint potenciálisan káros hatásúak. Az új szennyező anyagokra jó példák lehetnek az antibiotikumnak ellenálló gének, de olyan fémorganikus vegyületek is, mint a higanyt – és az arzént tartalmazó szerves vegyületek, amelyek kimutatásában a kar magánlaboratóriumokkal működik együtt. Ennek eredményeként létrejöhet egy olyan adatbázis, amely megmutatja országos előfordulásukat, minderre 4 éves program van folyamatban – tájékoztatott Bálint Mária, az egyik partnercég, a Bálint Analitika ügyvezetője.

A mikroszennyezők akár az anyatejbe, ezáltal az újszülöttbe is bekerülhetnek és évtizedek után fiziológiai változást okozhatnak, erre az állatvilágban már találtak bizonyítékokat a kutatók. A sokak által használt fájdalomcsillapítót, a diklofenák hatóanyagú krémet alkalmazták már teheneknél is, amelyek húsából keselyűk ettek. A faj a kihalás szélére került, így betiltották ezen anyag használatát állatoknál. A résztvevő előadók véleménye szerint a szerves mikroszennyezők ellen a hulladékok csökkentésével, a szennyvíztisztító technológiák fejlesztésével és a zöld kémia, azaz a környezetre nem káros anyagok alkalmazásával tehetünk a legtöbbet.

forrás: https://vtk.uni-nke.hu

fotók: Unsplash

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük