Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársai arra voltak kíváncsiak, a mezőgazdaságban lévő sokféleség és annak megőrzése érdekli-e az embereket, vannak-e ismereteik minderről.  Azt például nagyon kevesen tudják, hogy ma 369000 virágos növényfaj ismert globálisan, de 2014-es adatok alapján ezek közül mindössze 200 növényfajt használunk széles körben élelmiszer előállításhoz.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) egy kérdőíves felmérést végezett a tájfajta növények megőrzésével foglalkozó Farmer’s Pirde projekt keretében. Több kérdést is vizsgáltak a lakosság körében: például arra voltak kíváncsiak, hogy a mezőgazdaságban lévő sokféleség és annak megőrzése érdekli-e az embereket, vannak-e ismereteik minderről.

Több korosztályt, vidéken és városokban élőket is bevontak a kutatásba. Példa növény a búza és a tájfata gabonák voltak. A megkérdezettek többsége, úgy tűnt, érdeklődik a mezőgazdasági sokféleség és a megőrzés iránt, de meglepő és új információ volt a számukra, hogy a termesztett kultúrnövények egykori biodiverzitása mára milyen mértékben leszűkült – írja az ÖMKi.

369.000 virágos növényfaj ismert globálisan, de 2014-es adatok alapján ezek közül mindössze 200 növényfajt használunk széles körben élelmiszer előállításhoz. Ennél még elgondolkodtatóbb az a 2017-es adat, miszerint a 200-ból pusztán 9 faj adja a globális növénytermesztés több mint 66%-át. A tömegesen termelt kultúrnövények uniform fajtái sérülékenyek az éghajlatváltozás egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb hatásaival szemben. Ebben a kihívással teli környezetben a tájfajták és a kultúrnövények vad rokon fajai értékes erőforrásokként jelennek meg, úgy a professzionális nemesítésben, mint a részvételi alapon működő génmegőrzésben. Ezt a kérdéskört, a genetikai sokféleség in situ, vagyis gazdaságokban való megőrzésének lehetőségeit tárja fel a Farmer’s Pride nemzetközi projekt, amiben az ÖMKi is részt vesz hazai szakmai partnerként – jelzi a szervezet.

Alakorból készült kenyér Fotó: ÖMKi

Az ÖMKi azt is leszögezi, hogy az emberek többségének nem volt kialakult képe arról, hogy alapvető élelmiszereink miből és hogyan készülnek, és milyen összetett termékpálya áll mindennapi betevőnk mögött. Ugyanakkor sokak jelezték, hogy szívesen olvasnának, hallanának bővebben a témáról, akár az oktatási rendszer keretein belül, akár a médiában.

A felmérést Európa több országában is elvégezték. Az Egyesült Királyságban, Svájcban, Ausztriában és Görögországban is arra voltak kíváncsiak, a lakosság hogyan viszonyul a mezőgazdasági sokféleség megőrzéséhez, hajlandó-e azt támogatni és ha igen, hogyan és milyen mértékben. A kérdőívek kiértékelése még folyamatban van, az eredményeket az ÖMKi várhatóan idén ősszel teszi közzé.

Fotó: ÖMKi

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük