Az ENSZ a brit Kew Royal Gardens-szel együttműködve a tervek szerint erdőket telepít Afrika és Ázsia 30 országának 90 városába, oda, ahol a legnagyobb népességnövekedés várható. A városi erdők a levegő hőmérsékletét akár 8 Celsius-fokkal csökkenthetik a FAO adatai szerint. Az egyik lehetséges megoldás a vertikális erdők kialakítása, az olasz Stephano Boeri építész tervei alapján.

 

Az ENSZ tárgyalásokat indított arról, hogy 2030-ra félmillió hektáros erőket telepítsenek Afrika és Ázsia gyorsan növekvő városaiba, ami javítana a levegő minőségén, csökkentené az áradások és hőhullámok kockázatát és megfékezné a talajpusztulást.

Simone Borelli, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) szakértője közleményében elmondta: “A kínai városok lakossági rendkívül gyorsan növekszik, húsz év múlva akár 20 vagy 30 százalékkal több ember lakja majd. Ha nem kezdenek el már most tervezni, olyan helyzetben találják magukat, amelyben már túl késő lesz bármit is tenni. A fáknak időbe telik, amíg megnőnek” – fejtette ki.

A városi erdők a levegő hőmérsékletét akár 8 Celsius-fokkal csökkenthetik a FAO adatai szerint.

 

Egy példa a városi erdő kialakítására Stephano Boeri építész vertikális “fásítása” Milánóban

Mivel 2050-re a világ népességének közel 70% -a  lakik városokban, elsősorban Afrikában és Ázsiában, az urbanizáció környezeti hatásai ezen megoldások nélkül súlyosbodhatnak – figyelmeztettek a szakértők. A probléma különösen súlyos a szárazabb területeken, ahol az éghajlatváltozás várhatóan a városokat és a környező területeket kiszolgáltatottabbá teszi az aszályok, hőhullámok, szélsőséges szél, árvizek és földcsuszamlások szempontjából. A fásítás Afrika és Ázsia 30 országának 90 városát érintené –  jelezte Qu Dongyu, a FAO főigazgatója nyilatkozatában.

A FAO a projekten együtt dolgozik a brit Kew Royal Gardens-szel  és az éghajlatváltozás elleni harcban résztvevő városok globális hálózatával, a C40-lel. Együttműködik a Stefano Boeri Architetti-vel is, mely iroda egy „vertikális erdőt” tervezett Milánóba úgy, hogy két hektár erdőnek megfelelő fát épít be két lakótoronyba.

Az építészek szerint a tornyok elősegítették a mikroklíma kialakítását, és a fenntartható lakóépületek modelljeként szolgálnak.

Nyitókép: Joel Danielson/Unsplash

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük