A gyökérteres eljárás a szennyvizet nád, sás és egyéb vízi növények gyökrézónáján vezeti keresztül,  majd az ott található baktériumok lebontják a benne lévő szervesanyagokat és más szennyeződéseket. A víz egy utótisztító tóba kerül, majd egy szikkasztó mezőre, végül a talajba jut. A módszer előnye, hogy a fokozatos szikkasztásnak köszönhetően annyi tisztított víz kerül egyszerre a talajba, amit a növények az utolsó cseppig hasznosítani tudnak – írja a keol.hu.

 

Megoldás lehet kistelepülések és tanyás térségek szennyvízkezelési problémáira az olyan természetközeli szennyvíztisztító, mint amilyen most épült meg Bugacpusztaházán. A  mintaprojekt több ok miatt is lényeges, egyebek mellett enyhítheti a Homokhátság elsivatagosodását.

A gyökérteres eljárás a természetes (természetközeli) szennyvíztisztítási eljárások közé tartozik.  Lényege, hogy a szennyvíz tisztítását a vízinövények gyökérterében, a gyökerekkel átszőtt talajban élő aktív baktériumok és gombák sokasága végzi. A baktérium sűrűsége a gyökerekkel átszőtt talajban akár 10-100-szorosa a gyökérhiányos talajnak. Ez lehetővé teszi egészen kis térben nagy mennyiségű szervesanyag lebontását.

A gyökérzónában feldúsult oxigén jelenlétében és a talajban mozaikszerűen kialakuló aerob, valamint anaerob folyamatok hatásaként a szennyvízben lévő tápanyagok ebben a közegben biokémiai úton lebomlanak. Szennyvíztisztításra felhasználható a nád (Phragmites communis), a széles- és keskenylevelű gyékény (Typha latifolia illetve T. angustifolia), a sás (Carex gracilis) vagy a tavi káka (Schoenoplectus lacustris).

A baktériumok által megtisztított víz egy utótisztító tóba kerül – ami a mikroklímát is javítja a párologtatással -, majd egy szikkasztó mezőre kerül, és a talajba jut. A módszer előnye az is, hogy a fokozatos szikkasztásnak köszönhetően annyi tisztított víz kerül egyszerre a talajba, amit a növények az utolsó cseppig hasznosítani tudnak.

A Homokhátságon most kialakított telep arra is keresi a választ, hogy miként lehetséges a felszín alól kinyert értékes vizet a területen tartani és hasznosítani úgy, hogy az megfeleljen a határértékeknek és ne szennyezze a környezetet. A már üzembe állított természetközeli szennyvíztisztító rendszer a bugacpusztaházi Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (IKSZT) kommunális szennyvizét tisztítja meg, mégpedig vegyszer és komolyabb gépészet felhasználása nélkül, szaghatásoktól mentesen.

A bugacpusztaházi természetes szennyvíztisztító Fotó: keol.hu

A technológia rendkívül jól tolerálja a keletkező szennyvíz mennyiségének ingadozását, üzemeltetése nem kíván nagy szakértelmet és rendkívül alacsony energiaigényű (szerencsés esetben gravitációsan, szivattyú nélkül is kialakítható). Maximum 2000 lakos keletkező szennyvizeinek tisztítására alkalmas, de akár egyetlen háztartás esetében is megvalósítható. Ezért megfelelő alternatívát kínál a tanyás térségek és a kistelepülések szennyvíz tisztítására – jelzi a lap.

Külön jelentősége, hogy a természetközeli víztisztító rendszer elterjedése a Homokhátság elsivatagosodását enyhítheti. A térségben nem csak egykori nagy felszínű tavak száradtak ki teljesen, de a talajvíz szintje is süllyed. Ráadásul az egyre zsugorodó helyi vízkészletek ki vannak téve a különböző szennyező forrásoknak. Míg a városokban napjainkra megoldódott a települési szennyvizek megfelelő kezelése, a kistelepüléseken és a tanyás térségekben szinte akadálytalanul jut el a szennyeződés a talajvízbe. Éppen az a vízkészlet van leginkább elszennyeződve, amely enyhíthetné tanyákon és kistelepüléseken gazdálkodók egyre fokozódó vízhiányát.

A Bugacpusztaházán megvalósult létesítmény bemutatóhelyként is funkcionál majd, szemléltetve a technológiát az érdeklődők számára. A Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács által megvalósított projektet a Pénzügyminisztérium támogatta 30 millió forinttal.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük