Legalább kétszáz kutatóra lenne szükség ahhoz, hogy alaposan meg lehessen érteni Közép-Európa legnagyobb tavának folyamatait – mondta Jordán Ferenc, a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetet (BLI) áprilisban kinevezett igazgatója, aki szerint még mindig nem tudni, miért algásodott el nyáron eddig nem tapasztalt mértékben a Balaton.

 Jordán Ferenc, Olaszországból hazatért igazgató szerint a tihanyi intézményben a kutatók minőségében és összetételében, az infrastruktúrában és a kutatási stratégiában is hatalmas változásra van szükség. “Át kell állni arra, hogy nemzetközi szintű kutatás folyjék a Balatonnál, amely alkalmas uniós forrásokat elnyerni” – fűzte hozzá. A BLI annak az Ökológiai Kutatóközpontnak (ÖK) az egyik kutatóbázisa, amely a közelmúltban került a Magyar Tudományos Akadémiától az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH).

A Balaton nyár végi algásodásának okairól még mindig csak találgatnak a kutatók, amiről a BLI vezetője annyit mondott; “nem feltétlenül kudarcként éljük meg, hanem inkább egy kijózanító pofonként, ami világossá teszi a döntéshozók számára is, hogy többet kell áldozni kutatásra”.

A BLI-nek mintegy 80 alkalmazottja van, a létszám körülbelül fele kutató. Az igazgató szerint bár folyamatosan változik a kutatók száma, fiatalok, doktoranduszok,  külföldi kutatók is érkeznek, kint élő magyarok térnek haza, de 200 kutatóra lenne szükség ahhoz, hogy alaposan meg lehessen érteni Közép-Európa legnagyobb tavának folyamatait. Megpróbálják lefedni a legfontosabb kutatási területeket, ám bioinformatikusra, szociológusra vagy mikrobiológusra is igény van az intézetben.

A legfontosabbnak egy nemzetközi standardok szerinti monitoring hálózat mielőbbi kiépítését tartja a Balatonon, a Kis-Balatonon és a tó befolyóin. “E nélkül továbbra is sötétben tapogatózunk, ha történik valami. Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy megfelelő monitoring tevékenységre nem csak a kutatás, hanem egyéb célú információszolgáltatás miatt legalább annyira szükség van” – mondta. Ha ez megvalósul, akkor is még évekbe telik, mire tudományosan megalapozott következtetéseket lehet levonni az adatokból – tette hozzá.

A tihanyi intézmény mellett három további kutatóbázist is magában foglaló ÖK idén mintegy 700 millió forintból gazdálkodott, de a jövőben ennek másfél-kétszeresére számítanak évente, valamint egy egyszeri forrásinjekcióra abból a 22 milliárd forintból, amelyet a kormány juttat az ELKH számáranyilatkozta Jordán Ferenc az MTI-nek.

 

Fotó: Unsplash / Bence Balla-Schottner

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük