A gyógyszermaradványok már igen alacsony koncentrációban is változásokat idézhetnek elő az ökoszisztémákban, illetve az emberi szervezetben. 

 

A szintetikus gyógyszerhatóanyagok teljes eltávolítása a vizekből a szennyvíztisztító technológiák folyamatos fejlődése ellenére máig megoldatlan. A kutatók azért dolgoznak,  hogy a molekulák eltávolításának hatékonysága a jelenlegi 10-30 százalékos aránynál jelentősen magasabb legyen. A hatóanyagok a tisztítóüzemekből biológiailag aktív formában kerülnek a természetes vizekbe, nehezen lebontható, stabil kémiai szerkezetüknek köszönhetően pedig hosszú távon felhalmozódnak az élővizekben, és idővel a ivóvízben is kimutathatóvá válnak.

A gyógyszermaradványok már igen alacsony koncentrációban is változásokat idézhetnek elő az ökoszisztémákban, illetve az emberi szervezetben. Beépülnek a táplálkozási láncokba, megzavarják a természetes anyagforgalmat, illetve az életközösségek és az egyes fajok természetes viselkedését. Napjainkban ezek az emberi eredetű szteroid hatóanyagok az egyik legjobban tanulmányozott környezetszennyező molekulákká váltak – figyelmeztet a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Földrajztudományi Intézete.

A gyógyszermaradványok már igen alacsony koncentrációban is változásokat idézhetnek elő Fotó: Louis Reed / Unsplash

Az Európai Parlament 2014-ben hozott döntése alapján az ösztrogének felkerültek az úgynevezett veszélyes anyagok listájára. Az eddig ismert koncentrációadatok alapján a hatóanyag tekintetében számos élővízben a megadott kimutatási határértékeknél magasabb koncentrációk mérhetők. A szteroid hormonok ugyan nem mutatnak akut toxicitást, a vízi környezetbe kerülve azonban a nem célszervezeteknek tekintett élőlények szaporodására és fejlődésére is jelentős hatással vannak.

A gerinctelen (pl. csigák, kagylók) és gerinces (pl. kétéltűek, halak) vízi szervezetekben már
1–10 ng/l koncentrációtartományban befolyásolják az állatok saját hormonszintjét, zavarják az endokrin rendszer működését, negatívan hatnak az ivarsejtek érésére, az embrionális fejlődésre, és megváltoztatják a szaporodási viselkedést vagy a másodlagos nemi jellegek kifejlődését.

Az okozott hatások látható következménye például a csökkenő egyed- és fajszám, egyes fajok lokális eltűnése az adott élettérből, az ivari fejlődés rendellenességei vagy az életképességet csökkentő vázszerkezeti módosulások terjedése.

A Balatoni Limnológiai Intézet Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoportja a nagy mocsári csigák esetében vizsgálta a szintetikus progesztogén élettani hatásait. Kísérleteik szerint a progesztogén-tartalmú vízben csökkent a mocsári csigák táplálkozási aktivitása, ezzel párhuzamosan pedig nőtt a mozgásuk intenzitása: igyekeztek elmenekülni a számukra kedvezőtlen körülmények elől. Emellett megfigyelhető a peték számának a csökkenése, valamint a peték minőségének romlása is.

Az emberi szervezetbe a növényi és/vagy állati eredetű táplálékokkal vagy a ivóvízzel rendszeresen bevitt szintetikus fogamzásgátló hatóanyagok főleg a fejlődésben lévő szervezet számára károsak. 2017-ben közölt irodalmi adatok bizonyítják, hogy a szteroid-szennyezéseknek széles körű génállományt károsító, idegrendszert károsító és ivarsejtkezdeményeket károsító hatásuk van az emberi szervezetben, valamint növelik az emlő- és prosztatarák kockázatát.

A 17α-etinilösztradiol például módosíthatja az agy szerkezetét, működését és ennek következtében a viselkedési mintázatokat a fejlődő női idegrendszerben. Ugyanakkor a hormonszennyezésekkel hozzák összefüggésbe a férfi reproduktív funkció egyre terjedő károsodását (pl. csökkent spermiumszám).

Az ivóvízzel rendszeresen bevitt szintetikus fogamzásgátló hatóanyagok főleg a fejlődésben lévő szervezet számára károsak Fotó: Unsplash

Egyes felmérések alapján a nemzőképes férfiak körében az abszolút spermiumszám az USA-ban 1938 és 1988 között 1,5 százalékkal csökkent évente, míg ez Európában 1971 és 1990 között 3,1 százalékos csökkenés volt. A borúlátóbb szakértők 2035-re várják azt a kritikus fordulatot, amikor a férfipopuláció körében többségbe kerülnek azok, akik nem képesek a gyermeknemzésre. A spermiumszám-csökkenés fő okának pedig a környezeti kémiai terheléseket tartják a szakértők – közli a Budapesti Víz Világtalálkozó honlapja, a budapestwatersummit.hu.

Nyitókép: Fazekas Deniel / Unsplash

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük