Az európai méhészet válsága miatt az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia a méhcsaládok csökkenő számának okait, és javaslatot kell tennie a válság kezelésére – emelte ki Nagy István agrárminiszter az EUObserver brüsszeli hírportálon hétfőn megjelent írásában.

 

Egyre több a kihalással fenyegetett beporzófajok száma, az európai méhpopuláció haldoklik; mindennek a fő okai az emberi tevékenységben, az urbanizációban, a monokultúrában, a méheket fenyegető különböző betegségekben, valamint a beporzók számára káros növényvédő szerek használatában keresendők – mutatott rá Nagy István.

Mint jelezte, a méhek téli halálozási aránya 5-10 százalékról 25-40 százalékra nőtt. A méhcsaládok azonban egyre gyakrabban halnak ki már nyár folyamán is, a beporzófajok pedig még súlyosabb veszteségeket szenvednek. A drasztikus hanyatlás miatt a mézelő méhek szerepe a beporzásban egyre fontosabb – emelte ki.

A háziméhek állománycsökkenése kevésbé szembetűnő a méhészeti gondozása miatt, ahol új családokkal töltik fel a megsemmisült telepeket – tette hozzá. Mindeközben a méhészeti ágazat fontossága jóval meghaladja a bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulását, ugyanis a terméshozamok több mint 80 százaléka, valamint az európai élelmiszer-termelés 75 százaléka függ a méhek beporzásától – jelezte.

“Ezen ökológiai egyensúly fenntartásához szükséges feltételek biztosítása kulcsfontosságú prioritás, mivel a beporzás hiánya miatt a terméshozam csökkenhet. Ha a háziméhek nem tudják pótolni a vad beporzók számának csökkenését, az ökológiai egyensúlyhiány valószínűleg közvetlenül fogja fenyegetni az egész mezőgazdasági ágazatot és az élelmiszeripart. Ennek értelmében a méhészeti ágazat fenntartása és javítása az egész társadalmat szolgálja” – idézte az MTI Nagy Istvánt.

Alapvető fontosságú tehát a méhészek munkája, elmaradása ugyanis a méhek számának további csökkenéséhez vezethet. Azonban egyre több méhész döntött úgy, hogy a méhészeti termékek piacán jelentkező nehézségek miatt leállítja a termelést – hívta fel a figyelmet.

A miniszter közlése szerint a méhészeti termékeket tekintve az Európai Unió (EU) csak félig önellátó, évente több százezer tonna importra szorul. Az unión kívüli – főleg Kínából származó – méz gyakran rosszabb minőségű, de mindenképpen jóval olcsóbb. Az európai méhészek, akik magasabb színvonalon és szigorúbb élelmiszer-biztonsági szabályok szerint termelnek, nem képesek versenyezni ezekkel az árakkal, nem képesek a méz előállítására megélhetésüket garantáló áron. A méhészeknek ez esetben másik jövedelemforrást kell keresniük, ami a méhcsaládok további csökkenésével járhat.

Kiemelte azt is, hogy Magyarországon a méhészeti ágazat jövedelmezősége 50 százalékkal csökkent az előző öt év átlagához képest, a tendencia pedig valószínűleg tovább folytatódik. Az EU szabadkereskedelmi megállapodásai alapján az unión kívüli országoknak nyújtott mézkoncessziók pedig tovább növelik az importnyomást. “Ha az Európai Unió fenn kívánja tartani az európai méhészeti ágazatot, fel kell ismernie annak hasznosságát, és sokkal nagyobb jelentőséget kell tulajdonítania magának a méhészetnek, mint termékeinek” – szögezte le az agrárminiszter.

Magyarország ezzel összefüggésben számos javaslatot terjesztett elő, tette hozzá, amelyek rövidtávon nyújtanának segítséget. Ezek között szerepel egyebek mellett a fogyasztók megfelelő tájékoztatása a különböző termékek eredetéről, a tényleges származási ország feltüntetésével. Fontos az is, hogy a nemzeti méhészeti programok forrásait olyan tevékenységekre használják fel, amelyek közvetlenül vagy közvetve a méhek egészségére irányulnak. Hozzátette, a régi felszerelések használata jelentősen hozzájárul a kedvezőtlen egészségügyi feltételek kialakulásához, a méhészek azonban nem tudják modernizálni alacsonyan jövedelmező vállalkozásaikat.

Segíthet a probléma megoldásában, hogy az Európai Bizottságnak elemeznie és értékelnie kell a rendelkezésre álló kutatások eredményét, és meg kell vizsgálnia a méhcsaládok csökkenő számának okait. A megállapítások fényében pedig javaslatot kell tennie a jelenlegi méhészeti válság kezelésére – tette hozzá írásában az agrárminiszter.

Nyitókép: Unsplash

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük