Folyamatosan növelni kell a kommunális hulladék újrahasznosításának mértékét az uniós irányelveknek megfelelően. Ennek érdekében a kormány már tárgyal a különböző gyártókkal az utántölthető termékek bevezetéséről – mondta Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára a napokban. 

Az irányelvnek megfelelően 2025-re a kommunális hulladék 55 százalékát kell újrahasznosítani, 2030-ra 60 százalékát, míg 2035-re már a 65 százalékát – idézte fel Boros Anita a 2018-as megállapodást az m1 aktuális csatornán. Azt is hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan szemétlerakóba 2035-re a összes hulladék kevesebb mint 10 százaléka kerülhet csak.

A kormány már tárgyal a gyártókkal, hogy biztosítsák az utántöltési lehetőséget a különböző termékeknél –  emelte ki. Bár arról, hogy milyen területeken jelenne meg az utántöltés, és hol tartanak a tárgyalások, részleteket nem mondott. (Jó példát persze könnyen meríthetnek a közelből is, Csehországban a Rossmann és a dm a hónap elején vezette be az automata újratöltő berendezéseket (samponok, tusfürdők, öblítők, mosószerek és mosogatószerek), az országban termelődő műanyaghulladék visszaszorítása érdekében.)

A legtöbb hulladék építési vagy bontási szemét Magyarországon és Európában is. Ezt követi az ipari, illetve gazdasági, majd a kommunális és végül – fej-fej mellett – a mezőgazdasági és a veszélyes hulladék – idézte az MTI az államtitkárt.

Az Európai Parlament tavaly nyilvánosságra hozott statisztikája szerint a kommunális hulladék a tizedét teszi ki annak a 2,5 milliárd tonna hulladéknak, ami évente keletkezik az EU-ban. Az újrahasznosítás mégis kihívást jelent, ugyanis a nagyon vegyes összetételű, sok különböző forrásból származó hulladékról van szó. Emiatt több uniós országban a kommunális hulladék jelentős részét még mindig hulladéklerakókban helyezik el.

2005 és 2016 között 7%-kal csökkent az egy főre eső hulladéktermelés Európában, ugyanakkor a tagországokban egymástól különböző trendek figyelhetők meg. Míg például Dániában, Németországban és Csehországban nőtt, addig Magyarországon, Romániában vagy épp Hollandiában csökkent a hulladéktermelés.

A legtöbb hulladék Dániában, Máltán, Cipruson és Németországban keletkezett, míg a legkevesebb Romániában, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában. A tehetősebb országokban általában több hulladék keletkezik, különösen ha a turizmus is jelentős, mint például Ciprus és Málta esetében. Magyarország a hatodik legkevesebb hulladékot termelő uniós ország.

Forrás: europarl.eu

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük