Az elmúlt húsz évben Vas megye lucfenyveseinek fele kipusztult. Ezt tetézi, hogy az utóbbi négy évben a szokatlanul erős szél hatalmas területen törte össze a faállományt, és a jégeső is rengeteg értékes fenyőt pusztított el. A luc az aszály, a hőség miatt stresszhatásnak van kitéve, és a legyengült fa védtelenné válik a farontó ro­varokkal, mindenekelőtt a betűző szúval szemben.

 

A szélsőséges időjárás komoly pusztításai az utóbbi négy évben tetőztek a Vas megyei fenyvesekben. Az aszály azokat a fafajokat sújtja, például a lucot, melyek nálunk nem őshonosak, de a korábbi csapadékos, párás éghajlati körülmények között eredményesen lehetett velük gazdálkodni, mondta el Bakó Csa­ba, a Szombathelyi Erdésze­ti Zrt. vezérigazgató-­helyettese a veol.hu-nak.

Az erdők nyáron gyakran 40 °C-nál magasabb tartós hőhatásnak, alacsony páratartalmú légköri viszonyoknak, fokozott UV sugárzásnak és száraz, vízszegény talajnak vannak kitéve. A lucok ilyenkor erős stressz hatás alá kerülnek, legyengülnek, asszimilációjuk, növekedésük lelassul, természetes ellenálló képességük csökken. A  legyengült fa védtelenné válik a farontó ro­varokkal, mindenekelőtt a betűző szúval szemben. A bogarak testükön a fenyőket megbetegítő gombákat terjesztenek, azok felszaporodva az edénynyalábokban eltömítik a vízszállítást a lombozat felé, kiszárad a fa. A szúbogarak télen is aktívak a fakéreg alatt, lárva és bogár alakban is áttelelnek.

A legyengült fenyőkön megtelepednek meg a különböző szúbogár fajok Fotó: Országos Erdészeti Egyesület

Az elmúlt húsz évben az erdőgazdaság lucosainak több mint a fele kipusztult, elszáradt. De ez nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában, Németor­szágban, Olaszországban, Cseh­országban is mára általános jelenség. Csak Csehországban 15 millió köbméter lucfenyőt kell kitermelni – mondta el a szakember, aki azt is kiemelte, hogy ugyan a luc állományal­kotóként nem őshonos hazánkban, de voltak a termesztésére alkalmas termőhelyek. „Első körben az a ’90-es évek közepén, majd 2005 körül sok lucos száradt ki. A maradék most tűnik el” – mondta.

A szélsőséges időjárás felülírja az erdészeti terveket. 2014-ben az Ivett ciklon nyomán keletkezett vihar 30 ezer köbméternyi erdőt döntött romba. 2016-ban, egy augusztusi jégeső 130 hektár fenyőerdőt pusztított el Szentpéterfa határában. A 2017 augusztusi szélvihar után 50 ezer köbméter összetörött erdőt kellett kitermelni.

Még nagyobb a viharkár akkor, ha egy intenzív esőzés következtében felázik a talaj, mert ilyenkor könnyebben szakadnak ki a földből a sekély gyökérzetű fák. A szakember hozzátette, hogy a 2019-es év nyugalmasabbnak ígérkezett, de aztán júliusban egy jégeső a kemenesi térségben 80 hektár fenyőerdőt tett tönkre. A jég elpusztítja a fiatal hajtásokat, rügyeket, majd másodlagos károsítóként a különböző gombabetegségek végeznek a fenyvesekkel. A lombos fák könnyebben kiheverik az ilyen típusú károsítást.

Németországban is nagyon jelentős az erdőpusztulás mértéke a szélsőséges időjárás miatt

A vihar által összetört erdő faanyaga komolyabb felhasználásra nem alkalmas, rostfa, papírfa lesz abból, amiből rönk is lehetett volna. Ráadásul a romba döntött erdő balesetveszélyes, sokkal nehezebb a termelés.

Amikor a fiatal erdő pusztul, elveszítik mindazt a növedéket, ami akkor jelent volna meg, ha a vágásérett koráig folyamatosan tudott volna növekedni. A jég által elpusztított erdőknél veszélyt jelentenek a másodlagos károsítók is, ezért itt az értékmentés a fő feladat.

A lucfenyvesek pusztulása nemcsak Vas megyében probléma, az Őrségben és Zala megyében is. Zalában például a  szakemberek már a 2000-es évek elején az 1960-1990 között telepített fenyők pusztulására hívták fel a figyelmet a sajtóban. A Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának területén, ami szinte az egész megyét lefedi, 2013-ig nyolc év alatt 800 hektár lucfenyves pusztult el a szélsőségesen száraz időjárás miatt, azóta tovább csökken az állomány.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük