A Magyarországon működő 400 csemetekertben idén több mint 152 millió facsemetét termeltek, ami azt jelenti, hogy a magyar erdészeti szaporítóanyag-termelés ki tudja elégíteni a belföldi erdőtelepítési igényeket 2020-ban. Fontos, hogy  most ültetett csemeték jó minőségűek legyenek, megéljék a 50-100 éves kort, és olyan erdőt hozzanak létre, amely alkalmazkodni tud az éghajlatváltozás hatásaihoz. Az Országos Erdészeti Egyesület tájékoztatásából megtudtuk, hogy    

 

Az állami erdőgazdaságok az ősszel a saját területükön 550 hektár új erdő telepítését kezdték meg, a 2020 áprilisáig tartó munkálatok részeként 2 millió facsemetét ültetnek és 100 tonna makkot vetnek el. November 30-ig mintegy 200 hektárnyi területen már megvalósult az ültetés – mondta el Zambo Péter, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkára a tárca szerdai sajtótájékoztatóján.

Az erdőtelepítésekhez megfelelő mennyiségű és minőségű erdészeti facsemetére van szükség, tette hozzá. A járási hivatalok és a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei ellenőrizték a csemetekerteket, a vizsgálatokkal garantálni tudják, hogy a termelők jó minőségű csemetéket értékesítenek.  Zsigmond Richárd, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy a hatósági vizsgálat azért is szükséges, hogy a most ültetett csemeték jó minőségűek legyenek, megéljék a 50-100 éves kort, és olyan erdőt hozzanak létre, amely alkalmazkodni tud az éghajlatváltozás hatásaihoz.

Az Országos Erdészeti Egyesület tájékoztatása szerint a csemetekertek 2019-ben több mint 152 millió erdészeti facsemetét termeltek és kínálnak eladásra. Ebből 113 millió darab az egyéves facsemete, jellemzően hazai nyár fajok, akác és nemesnyár, 39 millió a több éven át nevelt lombos faj, mint például a tölgyek, erdei gyümölcsök, illetve a különböző fenyő fajok.

Ez a mennyiség nagyságrendileg a korábbi évek termelésével azonos. Kisebb ingadozást okoz minden évben, hogy milyen az adott év magtermése. Kérdéses szokott lenni a tölgymakk termés, ami az idei évben jónak ígérkezik, vagyis tudnak elég makkot gyűjteni a termelők, és abból a következő évekre elegendő tölgy csemetét nevelni. Már tavaly is hiány mutatkozott azonban a korai és a hegyi juharból, amit az idei termés sem tudott kompenzálni. Összességében azonban a juharokon kívül az erdészeti felhasználású fafajokból elegendő csemetét tudnak nevelni a termelők.

A tölgymakk termés idén jónak ígérkezik

A hazai erdészeti csemete termelés 95%-a úgynevezett szabad gyökerű csemete. Vagyis földlabda nélkül ültetik ki a területre. Alacsony, alig 5% a burkolt gyökérzetű csemete részesedése. Egyre több termelő kísérletezik azonban ezzel a formával, amivel az ültetési szezon várhatóan meghosszabbítható, viszont komolyabb technológiai fejlesztést igényel az előállítása, ezért drágább is – jelezte az Egyesület a honlapján.

A csemeteárak a szabadgyökerű csemeték esetében átlagosan 20-30 forint körül alakulnak darabonként. A könnyebben és nagyobb mennyiségben nevelt akác csemeték akár 12-15 forintos áron is beszerezhetőek, míg a tölgy vagy bükk fajok akár 30-40 forintba is kerülnek. A burkolt gyökerű csemeték darabára 80-100 forint körül alakul. Egyes fajokból az elmúlt időszakban enyhe, 10% körüli áremelkedés volt tapasztalható, ami azt mutatja, hogy van kereslet a csemetékre.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet nemzetközi kutatási programot  indított, amiben a cél egy olyan magközpont kialakítása, ami megoldást kínál a klímaváltozás hatásainak kiegyenlítésére. Egyelőre kutatási céllal szereznek be a délkelet-európai térségből származó szaporítóanyagot, hogy a nálunk is várható klímához alkalmazkodott egyedek genetikai adottságait feltárják, és amit lehet, hazai körülmények között is termesztésbe vonjanak.

Várható támogatások

Az erdészeti szaporítóanyag termelés meglehetősen elavult infrastruktúrával rendelkezik, ezért az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretein belül 2020 év elején pályázatot tervez megjelentetni csemetekerti gépek beszerzésére. Az egyenként legfeljebb 100 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra, 50 százalékos önrész mellett, azok pályázhatnak, akik mezőgazdasági termelőnek minősülnek és érvényes csemetekerti engedéllyel vagy csemetekerti bérleti szerződéssel rendelkeznek.

A támogatások mellett a másik kiemelendő terület a szaporítóanyag termeléssel kapcsolatos kutatások támogatása. A NAIK Erdészeti Tudományos Intézet idén ősszel indított összesen 600 millió forintos kutatási programot az akác intenzív termesztéstechnológiájának kidolgozására és a gyenge termőhelyeken ültethető nyár klónok alkalmazhatóságára – idézte az államtitkárt az MTI.

Nyitókép: csemete-kert.hu / Kocsánytalan tölgy

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük