Az 516 fős kis-balatoni településen, Vörsön 1948 óta építenek betlehemet. Mára zarándokhellyé vált, ahova tízezrek érkeznek el az ünnepek alatt szerte Európából. Múlt hét óta ismét látogatható. Lapunk szerzője gyerekkora óta megfordul Vörsön, a betlehem építéséről most részletesen írt nekünk.

szerző: Tóth Angéla

Az egykori Kis-Balaton keleti peremén lévő Vörsön az atmoszféra éppen olyan, mint a környező, somogyi halászfalvakban (a szomszédos Hollád, Tikos, Főnyed, Battyánpuszta is hasonló stb.)  A jellegzetes tájegységet különböző évszakokban is érdemes megnézni: egy nyugodt, kiegyensúlyozott hétköznapokat élő faluról van szó, ahol valamikor a Balaton nagy öble volt. Az összefüggő vízfelület ugyan megszűnt, de a faluban és annak határában a láp- és sásszigeteknek élénk az élőlényvilága. A vörsi berekben olyan kincsek vannak, mint a Máriaasszony-sziget, ami már nyolcezer éve lakott volt.

Akik ide jönnek, néha azt gondolják, hogy Vörsön olyan nyílt vízfelület van, mint például a Kányavári-szigeten. Ez igaz volt a Kis-Balaton lecsapolása előtt, de ma már nem. Ugyanakkor ha valaki a faluba érkezik, és megnézte a barokk templomot, a Tájházat, a Tűzoltó múzeumot, keresse a vasúti megállót. Annak a túloldaláról ugyanis egy sajátos környezeti adottságokkal bíró terület indul, melyben a Kis-Balaton lápvilága a somogyi dombokkal alkot tényleg páratlan látképet. Innen kezdődik a Vörs-Berek kerékpárút is (41 km). Élt egy olyan legenda, miszerint a vörsi berekben van Matula bácsi kunyhója, de ma már sokan ‘tudjuk’, hogy a „Matula kunyhó” Fenékpusztán van, a Diás-szigeten. (Azért a közértet Vörsön stílusosan Tüskevárnak nevezték el.)

A falusiak igyekeznek feléleszteni a régi hagyományokat, amire van is okuk, mert a rendszerváltást követően Vörs egykori faluképét, népi építészetét lényegében felszámolták a betelepülő, főleg német (egykori) turisták, akik ma nyugdíjasként élnek itt. 1990 környékén néhány év alatt tűntek el a zsuppfedeles vályogházak, miközben színes tájidegen villák minden bokorban nőttek; még egy utcát is átkereszteltek német nyelvűre.

Az Árpád-kori település nevét az elmúlt években az itt kialakított betlehem emeli ki a környező somogyi falvak közül. Az első betlehemet 1948-ban Futó Tibor építette a Jézus-szíve oltára előtt. Akkor a mester csak egy egészen kicsi, 1 m2-es életképet jelenített meg, amit már a következő évben kibővített. Futó Tibor néhány évtized múlva elköltözött a térségből, de a vörsiek folytatták a hagyományt.

Futó Tibortól a néhai Futó Péter vette át az irányítást. Futó Péter a vörsi templomban ministrált, és adventkor mindig segített a betlehem megépítésében. Annyi ötlete volt, hogy végül 1988-ban rábízták a tervezést és a kivitelezést. Akkor úgy döntött, hogy az eredeti figurákat megtartja, de nagyobb térben helyezi el őket. A betlehem évről évre növekedett, ma az 50 m2-es vörsi betlehem Európa legnagyobb templombelsőben felépített karácsonyi jelképe. Futó Péter 18 éves korától haláláig, 44 éves koráig felelt a betlehemért, munkáját most a falusiak tovább viszik. Idén a 71. betlehemet húzták fel.

Ha éjszaka is, de mindenki segít

A faluban a betlehem építését mindenki saját feladatának érzi. Akinek van fél órája, beáll a segítők közé. Van, aki a növények terméseit gyűjti, más a szerkezethez szükséges gerendákat cipeli, megint más az égőket próbálja ki. Az égőkön és a szögeken kívül a betlehemhez csak természetes anyagokat használnak. Moha, fenyőfa, tujafa, puszpáng, zsák fűrészpor, mezőn, árokparton, erdőben szedett virágok, tölgylevél, búza, csipkebokor, különböző bogyók és ágak, páfrány kellenek a kialakításhoz.

 

A növényeket napokon keresztül gyűjtik az erre a célra telepített ligetben és a környékén is. Mivel az önkéntesek többsége napközben dolgozik, ezért éjszakánként lámpásokkal indulnak útnak. Csillagos égboltra emlékeztetnek ilyenkor a Vörs környéki erők és mezők. Eközben a többiek helyet csinálnak a betlehemnek a templomban.  Minden évben az oltár bal oldalán álló Jézus szobrot áthelyezik a templom másik részébe, és kitolják a falak mellé a padsorok egy részét is. A helyieknek már a fejében van minden, pontosan tudják, hogyan épül majd fel a szerkezet, hol helyezkedek el a jelenet egyes részletei.

A bal oldalhajóban zajlik tehát a munka. Korábban építkezésekből megmaradt vagy adományozott gerendákból dolgoztak, ám néhány éve a balatoni szezon meghosszabbítására szánt turisztikai keretből kaptak egy elkülönített forrást, amiből nagyon stabil és masszív tetőgerendákat vettek. Ezeket használják minden évben. A gerendaszerkezet tartja a jelenet keretét, vagyis a dombot, az utakat, a völgyet, benne a barlangot jászollal, egy templomot, sőt még egy gémeskutat is.  Az első vörsi betlehemből maradt a falura ez a fakút és a templom is, ezért ragaszkodnak hozzá.

Még a szőlőkacs is megjelenik

Statikailag tökéletesen tartania kell a váz szerkezetének advent első vasárnapjától húshagyó keddig, vagyis mintegy két hónapon át a közel ötszáz kilónyi növényzetet és a figurákat. A gerendatengerre a tuja- és fenyőágakat szögekkel rögzítik. A zöld növényzet adja a jelenet hátterét és a színteret is. A fenyő- és tujaágakra kerül a több száz kilónyi mohatakaró, melyet a tűlevél rögzítés nélkül is megtart.  Amikor a gerendázatra felkerülnek a fenyő- és tujaágak, majd a moha is, fűrészporból felépítik a dombokat, lankákat.

Ágakat, mohát, száraz leveleket, terméseket helyeznek el a dombokon, a völgyben. Aztán az utat, amelyen a pásztorok érkeznek. Eleinte homokot szórtak a mohatakaróra, de néha olyan hideg volt Karácsonykor, hogy a homok megfagyott. Ezért ma már itt is fűrészport használnak. Nemcsak a keret, de a jelenet elemei is minden évben kicsit változnak. Annak idején Futó Péter elmesélte, hogy minden kincset, amit év közben talál, felhasznál. Néha egy szépen hajló szőlőkacsról jutott valami eszébe, máskor egy kővel, tobozzal gyarapodott a kép.

A faluban két héttel advent első vasárnapja előtt kezdődik a munka, ekkor már érkeznek az első érdeklődők, akik szeretnék folyamatában látni a betlehem születését. Mások a felszentelésre, vagyis advent első vasárnapjára érkeznek. A vörsi betlehem ma már zarándokhely, Japántól Franciaországig érkeznek látogatók, de még a Vatikánból is jönnek turisták.

A Mária út Advent 3. hétvégéjének célállomása (Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat, melynek kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet, mintegy 1400 km-es távon, gyalogosan 60 nap alatt bejárhatóan) ezúttal Vörs lesz.

Fotók: Bogdán Zoltán / facebook

vorsibetlehem.hu

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük