Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodtak annak érdekében, hogy Európa 2050-re 100 százalékig karbonsemlegessé váljon. Lengyelország azonban nem vállalt kötelezettséget a közös nyilatkozat végrehajtására. 

 

Az Európai Tanács hosszú vita után jutott megállapodásra abban a fontos kérdésben, hogy Európa a világ első teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon – mondta Charles Michel Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján. A belga politikus hangsúlyozta, hogy minden tagországi vezető elfogadta az uniós klímavédelmi célokat. Hozzátette, hogy Lengyelország nem akadályozta meg ugyan a találkozó klímavédelemmel összefüggő állásfoglalását, de nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására.

“Ez azt jelenti, új tanácsülést fogunk tartani, hogy alaposan megvizsgáljuk az ország helyzetét” – fogalmazott. Az állásfoglalás szövegét idézve elmondta, az Európai Tanács elismeri és tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy önmaguk döntsenek energiaellátásuk biztosításához legmegfelelőbb technológiákról. Elmondta, hogy az átállás jelentős állami támogatást és magánbefektetéseket igényel. E tekintetben az Európai Tanács üdvözölte az Európai Beruházási Bank (EBB) bejelentését, amely szerint 1 milliárd eurós beruházással szándékozik támogatni az éghajlatváltozás elleni fellépést a 2021 és 2030 közötti időszakban. Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Bizottság azon bejelentését is, amely szerint 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépés jegyében.

Beszámolt arról is, hogy a tanácskozás első munkanapján megbeszélést folytattak az uniós költségvetésről az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum alapján. A vezetők a tárgyalások folytatásában egyeztek meg a végleges megállapodás elérése érdekében – közölte.

Az elfogadott állásfoglalás szövegét ismertetve elmondta azt is, hogy az EU megerősítette a Törökország ciprusi területen végzett, jogellenesnek tartott fúrási tevékenységeire vonatkozó korábbi álláspontját. Kijelentették továbbá, hogy a Törökország és Líbia közötti, a Földközi-tengeren fekvő tengeri területeik elhatárolásáról szóló egyetértési megállapodás sérti egyes államok önállóságát, nem felel meg a Tengerjogi Egyezménynek, és semmilyen jogi következménnyel nem járhat más államokra nézve – tette hozzá a tanács elnöke.

Lengyelország nem vállalt kötelezettséget a közös nyilatkozat végrehajtására, ezért a tanács úgy döntött, hogy a kérdéshez jövő év júniusában visszatér. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a tanácskozást követően arról tájékoztatott, hogy Lengyelország mentesül a klímasemlegesség 2050-ig meghatározott elérése iránti célok végrehatásának kötelezettsége alól. Azt mondta, az uniós klímacélokat Lengyelország saját tempóban éri el. Hozzátette, Lengyelország “nem lehet bűnös” amiért olyan helyzetben van, hogy a célokat a kitűzött dátumig nem tudja teljesíteni.

“A megkívánt átállást biztonságos és gazdasági szempontból az ország számára előnyös módon fogjuk tudni végrehajtani” – fogalmazott. Kijelentette, a célkitűzés alóli mentesség mind pénzügyi, mind jogi szempontból “nagyon jó megoldás”, az állásfoglalás ugyanis nagyfokú rugalmasságot biztosít Lengyelország számára – mondta.

Az Európai Unió tagállamainak állam-, illetve kormányfői csütörtökön kezdődött kétnapos évzáró csúcstalálkozójukon a hétéves uniós költségvetés mellett az éghajlatváltozásról, fontosabb külkapcsolati kérdésekről, valamint Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről tárgyalnak – közölte az MTI.

Nyitókép: Unsplash

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük