Hazánkban 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente, én ennek aránytalanul magas része a karácsonyi ünnepek alatt halmozódik fel. Túl sok nyersanyagot vásárlunk előre, túl sokat főzünk, a megmaradt étel pedig a hulladékban végzi. A briteknél számszerűsítve is vannak az adatok: 5 millió adag karácsonyi pudingot, 2 millió pulykát és 74 millió cake-et pazarolnak el ebben az időszakban. Pedig van más megoldás: ilyen a megelőzés, de a megmaradt élelmiszert adhatjuk rászorulóknak is.

 

Az Egyesült Királyságban a családok karácsonyi vacsora költsége az elmúlt években 14% -kal nőtt. A becslések szerint egy átlagos brit család több mint 800 fontot költ az ünnepi időszakban.

Függetlenül attól, hogy olcsón vásárolnak vagy inkább luxus kategóriájú ételeket vesznek, a szükségesnél jóval több élelmiszert vesznek meg előre, készítenek el, a maradék ételek pedig szemétbe kerülnek. Számszerűen: az Egyesült Királyságban évi 5 millió adag karácsonyi pudingot, 2 millió egész pulykát és 74 millió darab cake sütit pazarolnak el évente. Nem is beszélve a hatalmas mennyiségű zöldségről, gyümölcsről és snackről – írja az Eco and Beyond.

Az Egyesült Királyságban az ételpazarlás mértéke egyébként is magas, évente 15 millió tonna élelmet dobnak szemétbe. Ennek aránytalanul nagy része éppen karácsonykor termelődik. Ha figyelembe vesszük azokat az embereket és családokat, akiknek az Egyesült Királyságban élelmiszerbankok segítségét kell  igénybe venniük, mert olyan mélyszegénységben élnek, ez a szám még elfogadhatatlanabb. A Trussell Trust 1,6 millió élelmiszer-csomagot adott ki 2019 januárja és márciusa között. Ez hatalmas, 19% -os növekedés az előző évhez képest.

Magyarországon mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente, jelentős része a háztartásokban. A karácsonyi időszakban az átlagosnál is több élelmiszer végzi a szemetesben: nem csupán a sütés-főzéssel járó élelmiszerhulladékok – például tojáshéj – miatt, hanem sokszor a megmaradt készételek is a kukába kerülnek az ünnepek során – jelzi a Nébih.

„Az a legjobb hulladék, amely nem is keletkezik” – ezt mondja a hulladékpiramis elve, vagyis a megelőzés a legfontosabb. Magyarországon a Nébih 2016-os felmérése szerint egy átlagos magyar háztartásban fejenként 68 kg élelmiszerhulladék keletkezik évente, s ennek a fele megelőzhető lenne egy kis odafigyeléssel, tudatosabb tervezéssel. Az élelmiszerhulladék megelőzéséhez nyújt segítséget a Nébih Maradék nélkül programjának három aranyszabálya: ne vásárolj több élelmiszert, ne főzz többet és ne szedj ki többet, mint amennyit biztosan meg tudsz enni maradék nélkül.

És mielőtt szemétbe kotornánk az ételt, ne feledjük: mindeközben sokan nélkülöznek.

Az októberben megjelent Civil jelentés a gyerekesélyekről 2014-2017 című kötet készítői két évvel ezelőttig vizsgálták a gyerekek körülményeit, köztük a mélyszegénységben élőkét. E szerint Magyarországon ma 125 ezer gyermek él mélyszegénységben. Zsíros kenyéren, tésztán és krumplin kívül ritkán jut más ételhez otthon körülbelül kétszázezer gyerek. A 18 éven aluli magyarok 31,9 százaléka pedig nem fér hozzá a fejlett országokban használatos erőforrásokhoz, például a napi háromszori étkezéshez – írja a Magyar Gyermekétkeztetési Alapítvány.

Az élelmiszerpazarlás okai rendkívül szerteágazóak akár egyetlen család esetében is. A családtagok életmódja, kulturális háttere, életkora, nemek szerinti összetétele, a lakókörnyezet mind-mind befolyással bír. De meghatározó az is, hogy van-e gyerek a családban, hiszen az ő élelmiszerfogyasztása a legkiszámíthatatlanabb.

Könnyen tehetünk otthonunkban az élelmiszerpazarlás csökkentéséért. Jó megfogadnunk néhány praktikus, élelmiszerfeleslegeket megelőző tanácsot, különös tekintettel a karácsonyi időszakra:

  • Ne feledjük, gyomrunk a karácsonyi időszakban sem nő meg a kétszeresére, így az ünnepi időszakban is törekedjünk arra, hogy ne főzzünk többet, mint amennyit a család biztosan el tud fogyasztani maradék nélkül.
  • Mennyiség helyett igyekezzünk a minőséget választani, és a roskadozásig terített asztal helyett inkább igyekezzünk többféle olyan különlegességet megkóstolni, amellyel emlékezetesebbé tehetjük az ünnepet.
  • Az ételmaradékokat minél hamarabb tegyük be a hűtőbe.
  • Karácsony előtt érdemes kiüríteni a fagyasztót, gondolva arra, hogy a karácsonyi fogásoknak legyen elég hely, hiszen a legtöbb élelmiszer esetében a fagyasztás a legjobb tartósítási mód. Erről szól a Nébih legújabb infografikája.
  • A lefagyasztandó ételeket adagonként csomagoljuk el, így elkerülhetjük, hogy a szükségesnél nagyobb mennyiséget kelljen kiolvasztani. A már egyszer kiolvasztott ételeket ne fagyasszuk le újra! A csomagolásra írjuk rá, hogy mi található benne és mikor fagyasztottuk le, így 2 hónappal később is pontosan tudni fogjuk, hogy mi található az egyes edényekben. A kiolvasztás legbiztonságosabb módja, ha a hűtőben, 0 és 5 oC fok között történik.
  • Még a leghidegebb napokon se tároljuk az ételeinket az udvaron vagy az erkélyen! Ez télen leginkább a számos betegséget terjeszteni képes rágcsálók és madarak miatt aggályos. Az étel a rágcsálókat még akkor is odavonzza, ha egyébként nem férnek hozzá a csomagolás miatt, így a tárolóedény külső oldala vagy a zacskó is részt vehetnek a betegségek terjesztésében.
  • Ne feledjük: sem a hűtés, sem a fagyasztás nem pusztítja el a kórokozókat, csak lassítja a szaporodásukat! A hűtőből kivett maradékokat ezért fogyasztás előtt mindig alaposan forraljuk fel, így védekezhetünk leginkább az élelmiszerfertőzésekkel szemben.
  • Az élelmiszerbiztonsági tanácsok betartása sokat segít abban is, hogy élelmiszereink ne menjenek tönkre idő előtt. Ezzel kapcsolatos tanácsokat az Ételt csak okosan! kampány weboldalán találhatnak.
  • Az ünnepi időszakban igyekezzünk bevonni a gyerekeket az ételkészítésbe, akár játékos formában is. A kutatások szerint azok a gyerekek, akik közvetlen tapasztalatokkal rendelkeznek az ételkészítésről, és látják, hogy mennyi munkával, odafigyeléssel jár egy tál étel előállítása, sokkal kevésbé pazarolnak, mint társaik. Emellett a későbbiekben az élelmiszerbiztonsági kockázatokat is rutinosabban kerülik el, mint társaik. Ezzel kapcsolatban játékos ötleteket találhatnak a Maradék nélkül program honlapján.
  • Vendégségre készülve igyekezzünk olyan fogásokat is kitalálni, amelyek kevésbé romlandók, így kevesebb élelmiszerhulladék megy veszendőbe. Ha mégis keletkezik maradék, még mindig van megoldás: egy kis kreativitással akár új fogásokat készíthetünk belőlük.
  • hulladékhierarchia elvét követve bizonyos feleslegeket felhasználhatunk a társállatok etetéséhez, a legtöbb növényi eredetű élelmiszerhulladék pedig kitűnően komposztálható.
  • Karácsonykor a legtöbb ember azokra is gondol, akiket nem vár terített asztal. A jótékonyság akkor éri el a célját, ha olyan ételt adományozunk, amelyet mi magunk is elfogyasztanánk, vagyis amely élelmiszerbiztonsági szempontból tökéletes. Ha lehet, elsősorban bontatlan csomagolású tartós élelmiszert ajándékozzunk. Még többet segíthetünk azonban, ha nem ételt, hanem az időnket ajánljuk fel, hiszen Magyarországon a vállalkozások adományozási kultúrája magas szintű, így a karitatív szervezetek elsősorban nem a felajánlott élelmiszerben, hanem önkéntesekben szenvednek hiányt.

 

Ide viheted a felesleget:

Néhány példa, hogy a megmaradt élelmiszert hol adhatod le Budapesten. Ha vidéken élsz, érdemes az alábbi szolgálatok valamelyikét felhívod, és megtudnod, hogy a környékeden hova vidd a rászorulóknak az ételt:

Menhely Alapítvány:   Elsősorban tartós élelmiszereket várnak

Magyar Máltai Szeretetszolgálat (tartós élelmiszert fogadnak, így liszt, rizs, cukor, olaj, konzervek stb.)

Twist Olivér alapítvány (Észak-Pest): Ide bármit vihetsz, nemcsak tartós élelmiszert, de telefonon egyeztess velük, mikor érkezel és mit vinnél

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük