A kutatók egy új projekt keretében megvizsgálták a nagytestű és a kisebb ragadozók kihalási arányát, és azt, hogy ez miként függ össze a környezeti változásokkal, például az esőzésekkel és a hőmérséklettel. Ugyancsak elemezték az ember őseinek, például Australopithecus és Ardipithecus agyméreteinek változásait is. Megállapították, hogy a nagytestű húsevők kihalásának mértéke elsősorban az emberelődök megnövekedett agyméretével és a vegetáció változásaival korrelált, és nem a csapadékkal vagy a hőmérsékleti változásokkal.

 

A fajok kihalása az emberi tevékenység előtt elkezdődött, míg a nagyemlősök Kelet-Afrikában tapasztalt csökkenése már a korai emberek tevékenységének tudható be – idézi a BBC News az Ecology Letters folyóiratot. A kihalási arányok körülbelül négy millió évvel ezelőtt kezdtek emelkedni. Ez egybeesik azzal az időszakkal a fosszilis bizonyítékok szerint, amikor már ősi emberi populációk éltek a területen.

“Most sokkal intenzívebben, erőteljesebben befolyásoljuk a világot és a benne élő fajokat, mint korábban. De ez nem jelenti azt, hogy a múltban valódi harmóniában éltünk volna a természettel” – mondta Dr. Søren Faurby, az egyetem kutatója Göteborgban. “Ma rendkívül sikeresek vagyunk az erőforrások monopolizálásában, de az eredményeink azt mutatják, hogy ez az őseinkre is igaz volt.”

A kutatók megvizsgálták a nagytestű és a kisebb húsevők kihalási arányát, és azt, hogy ez miként  függ össze a környezeti változásokkal, például az esőzésekkel és a hőmérséklettel. Ugyancsak elemezték az ember őseinek, például Australopithecus és Ardipithecus agyméreteinek változásait is. Megállapították, hogy a nagytestű húsevők kihalásának mértéke korrelált az emberi ősök megnövekedett agyméretével és a vegetáció változásaival, és nem a csapadékkal vagy a hőmérsékleti változásokkal – ahogyan eddig gondolták.

A legeredményesebb magyarázatot a húsevők kihalásra Kelet-Afrikában találták. Eszerint ezek az állatok és őseink versengtek az élelmiszerért. Úgy gondolják a szakemberek, hogy az emberelődök a frissen szerzett zsákmányt rendszerint ellopták a kardfogú macskáktól, megfosztva őket az ételtől, ami hosszú távon a kihalásukhoz vezetett.

“Eredményeink arra utalnak, hogy a biológiai sokféleségre gyakorolt ​​jelentős antropogén hatás több millió évvel korábban kezdődött, mint ahogy jelenleg feltételezik, ráadásul sokkal tartósabb és intenzívebb volt” – összegezték a kutatók.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük