Pécsett és a környező településeken a feleslegessé vált karácsonyfákat energetikai célra fordítják. A fából biomassza készül, amivel több mint 31000  lakást fűtenek ki.

Január közepén-végén még mindig sok helyen vannak kidobott karácsonyfák a hulladékgyűjtők mellett, gyakran csak úgy, az utak mentén. Ezeket folyamatosan szedik össze Pécsett is, ahol  évek óta a környezetbarát távhőszolgáltatás részeként hasznosítják a pécsi Pannon Hőerőműben.

A fenyők 31500 ezer pécsi lakás távfűtéséhez járulnak hozzá a leghidegebb, januári napokban. Néhány éve ugyanis Pécs lett az első megyei jogú város Magyarországon, ahol a távfűtéshez szükséges hőenergia termelése kizárólag megújuló energiaforrásokon alapul, miután a pécsi erőműben az új biomassza tüzelésű blokkot üzembe helyezték.

A Pécsi Pannon Hőerőmű Fotó: pecsma.hu

Pécs távhőellátása 2013-ban vált teljes egészében megújuló energia, pontosabban biomassza alapúvá. A Dalkia Energia Zrt. leányvállalata, a Pannonpower akkor mintegy 24 milliárd forintos beruházásában megépült biomassza erőművében a lágyszárú mezőgazdasági melléktermékekkel fűtött kazánnal évi több mint 80 millió köbméter földgáz felhasználását váltották ki.

– Most a kidobásra ítélt fenyőfák energetikai célú hasznosítása a város lakóinak szempontjából a legjobb megoldás. A karácsonyfák hulladéklerakókban történő elhelyezése mindenképpen kerülendő, mivel a fenyők, a magas gyantatartalmuk miatt nehezen komposztálhatók. Az erőműben mobil aprítógépek segítségével feldaraboljuk a fákat, majd a faanyag az ömlesztett biomasszát felhasználó egységbe kerül. Itt – épp a magas gyantatartalma miatt – egyéb tüzelőanyagokkal, többek között mezőgazdasági melléktermékekkel és erdészeti faaprítékkal vegyítjük a fenyőt, amely végül az erőmű kazánjaiban hasznosul újra – mondta Rudolf Péter, a pécsi erőművet működtető Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója a bama.hu-nak.

Biomassza fenyőfából Fotó: Unspash

A társaság idén az elmúlt évek tapasztalatai alapján idén 40-45 tonna összegyűjtött fenyőhulladékra számít. Azonban figyeljünk oda arra, jelzik, hogy a fákat díszektől, füzérektől, szaloncukroktól és égősoroktól mentesen helyezzék a hulladékgyűjtő konténerek mellé. Így az aprítási munka gördülékenyebb lesz. Ugyancsak lényeges, hogy a fákról a talpakat, illetve a felállításhoz kialakított rögzítési megoldásokat is vegyék le a kidobás előtt.

Az elmúlt években egyébként a biomassza felhasználása más városokban is teret nyert a távhőtermelésben, elég Dorogra, Tatára, vagy éppen Ajkára gondolni. Más helyeken, így például Miskolcon és Győrben pedig a geotermikus energiaforrásokat használják egyre nagyobb mértékben a távfűtésben. A megújuló energiával több tízezer lakás, számos közintézmény és iparvállalat hőellátása megoldott ezekben a városokban.

A Pécsi Hőerőmű működését a Zöld Zóna központban megismerhetik a látogatók.
http://latogatokozpont.pecsizoldzona.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük