A párizsi katedrálist sújtó tűzvészkor a tetőn élő mintegy 200 000 méh fennmaradása is veszélybe került. Az első drónfelvételeken már látszott, hogy a kaptárak épek, de azt, hogy a méheket elérte-e a magas hőmérséklet, illetve szenvedtek-e el mérgezést, senki nem tudta. Hetekkel később jelezték a méhészek: a rovarok jól vannak. A friss méztermést most vizsgálák, érte-e ólom- vagy egyéb szennyezés.

200 ezer méh él 2013 óta a katedrális tetején. A biodiverztás megőrzéséért telepítették őket  Fotó: theguardian.com

A Notre Dame tetjére 2013-ban telepítettek méheket a biodiverzitás megőrzéséért. A méztermelő méhfajt még 1920-ban tenyésztette ki egy bencés szerzetes.

A Notre-Dame-ot súlytó tűz után Sibyle Moulin, a székesegyház méhkaptárainak gondozója egészségvédelmi és biztonsági tanfolyamon vett részt, hogy újrakezdhesse a méhek látogatását. Sibyle a napokban megnézte a méheket, és a Guardiannek elmondta, hogy a kaptárak mintegy 200 000 rovarja rendben van. “A kolóniák viselkedése teljesen normális. A méhek nem igazán aktívak, de ebben az évszakban ez megszokott.”

A Notre-Dame székesegyházban 2013-ban három kaptárat helyeztek el: mindhármat az első emeleten, a sekrestye fölötti tetőszerkezeten, közvetlenül a rózsaablakok alatt. Mint ismert, tavaly áprilisban a tető kétharmada leégett, a lángok az egyik harangtornyot is elérték.

A három kaptár a sekrestye fölötti részen van, szerencsére épek Fotó: theguardian.com

A tűz terjedésekor természetesen az első gondolatom maga a katedrális volt. A második azonban a méhek épsége. Folyamatosan néztem a televíziós felvételeket, de sosem mutatták a kritikus területet a főtető alatt, így nem láthattam, hogy a tűz elérte-e a méheinket”– mondta Sibyle, akinek a cége, a Beeopic, a világ minden tájáról aggódó hívásokat kapott az idő tájt.

A tűz utáni drón felvételek láttán némileg megkönnyebbültek, mert ezek azt mutatták, hogy a kaptárak kívülről sértetlenek, fel sem fordultak, és még viasztócsa sem volt alattuk. Nicolas Géant, a Beeopic másik vezetője ezt tweetelte órákkal a tűz eloltása után: “Meg kell vizsgálnunk, hogy a bátor méhek továbbra is velünk vannak-e, mihelyt hozzáférést kapunk a telepekhez, ám ez némi időt vehet igénybe” – tette hozzá akkor.

Arra azonban még több hetet kellett várni, hogy kiderüljön, a kolóniák túlélték-e a magas hőmérsékleteket, amelyek akár a 800 C-fokot is elérték.

Épségben vannak a kaptárak, a méztermést most analzálják Fotó: theguardian.com

„A biztosító társaság bejárta az épületet, tőlük kaptuk az első filmfelvételeket. Ezeken már megigyelhettük a kaptárakba be- és kijáró méheinket. Megkönnyebbültünk. Megvizsgáltuk a viselkedésüket és láttuk, hogy pollen golyókat hordoznak a lábukon, ami azt jelentette, hogy fehérjekészleteket halmoztak fel a fiatalok táplálására”.

A jó hír ellenére Moulin nem lehetett 100% -ban biztos a kolóniák jólétében egészen addig, amíg júliusban, a tűz után három hónappal engedélyt kapott, hogy felmenjen a kaptárakhoz. „Természetesen rengeteg ártalmas anyag szabadult fel, beleértve az ólomport, de a méhek nem olyanok, mint a gyerekek: nem nyalogatják a falakat és nem érintkeznek más dolgokkal, csak a virágokkal. Az egyetlen dolog, amivel közvetlen érintkezésbe kerülhetnek, az a szennyezett víz. “

Moulin 66 kg mézet hozott le a három kaptárból, melyek mintáit most kanadai laboratóriumokban vizsgálják az esetleges ólom és egyéb szennyezőanyag miatt.

Nyitókép: Unsplash

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük