Meglepő eredményekre jutottak az Ohiói Állami Egyetem Byrd Sark- és Klímakutató Központjának szakemberei: kimutaták, hogy már 1780-tól, az első ipari forradalom kezdetét követően megjelentek a különböző szennyező anyagok a Himalája legmagasabb gleccserében. A szennyező fémeket (kadmium, króm nikkel, cink), a szénfűtésű gőzgép melléktermékeit a téli szelek vitték nyugatról a Himalája irányába. 

 

Az amerikai nemzeti tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban az Ohiói Állami Egyetem Byrd Sark- és Klímakutató Központjának szakemberei rámutatnak arra, hogy Európából a 18 század végén a szénégetés melléktermékei eljutottak a Himalája középső részén elterülő Dasuopu-gleccserig, amely mintegy 6400 mérföldre, azaz tízezer kilométerre van Londontól, az ipari forradalom szülőhelyétől – olvasható az egyetem honlapján (itt).

“Az ipari forradalom az energiahasználat forradalma volt. A szénégetéssel járó  kibocsátásokat a szelek a Himalája felé szállították” – idézte az intézmény közleménye a kutatás vezető szerzőjét, Paolo Gabrielle-t. A mostani kutatócsoport korábban része volt annak a nemzetközi tudóscsoportnak, amely 1997-ben utazott a Himalájába, hogy a gleccserből jégmintákat vegyen. A jégmagok “feljegyzik” a havazás nagyságát, a légköri áramlásokat és az elmúlt évszázadok egyéb környezeti változásait. Az Ohio Egyetem Byrd központjában őrzik a világ egyik legnagyobb jégmaggyűjteményét.

A himalájai Sisapangmán mintegy 7200 méter magasságban lévő Dasuopua a világ legmagasabb tengerszint feletti pontja, ahol a kutatók jégmintákból a klíma változásara utaló adatokhoz jutottak. Tanulmányukhoz az 1979-ben vett jégminták egyikét elemezték. A jégmag, amely a régmúltban felgyűlt és idővel újrakristályosodott hó és jég tömegéből vett minta, minden egyes szelete a múltról szolgál bizonyítékokkal. A benne lévő levegőbuborékok összetétele, különösen az oxigén- és hidrogénizotópok aránya segít a minta keletkezési idejében uralkodó klíma meghatározásában.

A Dasuopua a világ legmagasabb olyan pontja, ahol a kutatók jégmintákból a klíma változására utaló adatokhoz jutottak Fotó: Ohio State University

A kutatók azt is megállapították, hogy a vizsgált jégminta 1499 és 1992 között formálódott. Elemzésük sezrint 1780-tól, az ipari forradalom kezdetétől megnőtt a mérgező anyagok, mint a kadmium, a króm, a nikkel és a cink szintje a mintában. Ezek a szennyező fémek mind a szénégetés melléktermékei, amelyeket a kutatók szerint a téli szelek vittek el nyugatról a Himalájába.

Lehetséges, hogy bizonyos fémek, különösen a cink a nagyméretű erdőtüzekből származnak, amelyeket az 1800-1900-es években mezőgazdasági területek nyerése céljából gyújtottak. A jégminták szennyeződése az 1810 és 1880-as évek közötti időszakban volt a legerőteljesebb. Gabrielle elmondta, ennek az lehet az oka, hogy akkor a tél az átlagosnál csapadékosabb volt a gleccser térségében, és jóval több jég és hótakaró keletkezett.

A tudós megjegyezte, a szennyezés már jóval az előtt elérte a Dasuoput, hogy az ember feljutott volna a hegyre. Hiszen a Mount Everestet 1953-ban, a Sisapangmát 1964-ben mászták meg először – idézte az MTI.

Nyitókép: Unsplash

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük