Kétmillióval kevesebb fecske van hazánkban, miközben egyre több a kártevő rovar és a szúnyog

Miközben az elmúlt közel két évtizedben legalább megfeleződött  a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól, kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar évről évre a környezetünkben marad.

A klímaváltozással új kártevő és betegségterjesztő rovar- és szúnyogfajok, valamint az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. Az ellenük történő biológiai védekezésben is óriási szerepe van azoknak az állatoknak, például a fecskéknek (és a denevéreknek), melyek természetes úton csökkentik ezek számát  – írja közleményében a Magyar Madártani  és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Minden fecske legalább egy kilógram, a muslicától a nagyobb légy mérettartományba tartozó repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt. Ezért is aggasztó a településeken élő fecskefajok állományainak ezredfordulót követő megfeleződése, melynek hátterében az élőhelyek átalakítása (fészkelőhelyek megszűnése), a táplálékbázis csökkenése (háztáji- és legelőállat-tartás összeomlása, túlzott kemizálás, nem megfelelően végzett szúnyogirtás) áll.

 

Az új rovar és szúnyog fajok elleni biológiai védekezésben is fontos a szerepük Fotó: news.unl.edu

Ugyancsak felelős a klímaváltozás, ami a fecskéket nemcsak a költési időszakban (például a sár fészekanyag hiányával a szárazodó tavaszokon), hanem az őszi és tavaszi vonuláskor, valamint az afrikai telelőhelyeken is tömegesen pusztítja. A szokatlan és kedvezőtlen időjárás, a szárazság okozta táplálékhiány mind idesorolható.

És ami a legmeglepőbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek tömeges leverése (gyakran állami és önkormányzati intézményekről), a madarak elüldözése és akár megölése áll – jelzi az Egyesület. Figyelembe véve, hogy Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat 2010 óta a nyár második felében, ez azt is jelenti, hogy legalább kétmillió kilógram, azaz kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar évről évre a környezetünkben marad.

Műfecskefészeket mi is építhetünk Fotó: MME

A vészes állománycsökkenés mellett ami  jó hír lehet hogy a fecskék költését műfészkekkel  segíthetjük. Állománycsökkenésük úgy is megállítható, hogy a meglévő, aktív természetes fészkeket és telepeket fokozottan védjük. Már csak azért is, mert a műfecskefészkek kihelyezése ott a leghatékonyabb, ahol ezeket az eszközöket legalább egy már lakott, természetes fészek mellé lehet telepíteni.

A közvélekedéssel ellentétben a fecskék tartós, a fecskepárok által akár évtizedeken át használt fészkei egész évben védettek, a fecskefészkek leverése egész évben tilos. Az épületmunkák, felújítások által érintett fészkek a költési időszak szünetében, november 1–március 31. között, a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály írásbeli határozatának birtokában, az abban megfogalmazott feltételek betartása mellett eltávolíthatóak. Költési időszakban, április 1–október 31. között a fecskefészkek eltávolítása nemcsak tilos, de nem is engedélyez(tet)hető.

Nyitókép: Unsplash

About The Author

Vélemény, hozzászólás?