Egy vállalat számára nemcsak kihívást, de új lehetőségeket is jelent az, ha áttér a “gyárts-fogyassz-dobd el” logikán alapuló lineáris gazdasági modellről a körforgásos megoldásokra. Az Európai Bizottság több programon keresztül is támogatja a vállalkozásokat és az akadémiai kutatóhelyeket abban, hogy innovatív megoldásokat alkossanak. Erre fókuszál a CIRCE2020 nemzetközi projekt is, amelyben a Bay Zoltán Kutatóintézet is részt vesz.

szöveg: Bodnárné Sándor Renáta

A vállalkozások termékgyártásukra, hosszú távú működésükre új, fenntartható és gazdaságos megoldásokat keresnek, mellyel csökkenthetik keletkező hulladékuk mennyiségét és akár egyidejűleg másodnyersanyagként értékesíthetik azt. Egy vállalat számára nem csak kihívást, de új lehetőségeket is jelent az, ha áttér a “gyárts-fogyassz-dobd el” logikán alapuló lineáris gazdasági modellről a körforgásos megoldásokra. Míg a lineáris modell esetén a természeti erőforrások kinyerése után termék készül, majd használata után hulladékká válik, így annak ártalmatlanításáról gondoskodni kell; addig a körforgásos modellben nem – vagy csak minimális mértékben – létezik hulladék csak másodnyersanyag: ami annyit jelent, hogy a termékek életciklusa végén termelésbe visszaforgatható, ezzel természeti erőforrásainkat (ásványokat, energiahordozókat, stb.) tehermentesítjük.

Az így kinyert anyag miatt kevesebb primer anyag kitermelésére van szükség az új termék gyártásához, hiszen így rendelkezésre áll a másodnyersanyag. A körforgásos gazdaság erősíti a fenntarthatóságot és a versenyképességet, mert kevesebb nyersanyagot használ, továbbá nagy szerepet játszik az új, innovatív európai vállalatok indulásában, működésében.

A körforgásos gazdaság kialakítása érdekében az Európai Bizottság több programokon keresztül is támogatja a vállalkozásokat és az akadémiai kutatóhelyeket, hogy innovatív projekteket generáljanak. Így vesz részt és dolgozik – mint egyik magyarországi partner – a CIRCE2020 nemzetközi, Európai Unió által támogatott projektben a Bay Zoltán Kutatóintézet. Projektünk a körforgásos gazdaság és az ipari szimbiózis koncepcióját kívánja terjeszteni a közép-európai régió ipari körzeteiben. A konzorciumi tagok öt közép-európai országban – Ausztriában, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon és Olaszországban – meghatározott iparterületen vizsgálták meg a gyártási folyamatok során keletkező jellegzetes hulladékáramokat. A meglévő ártalmatlanítási, újrahasznosítási módok helyett olyan ipari együttműködéseken alapuló, rendszerszinten újratervezett megoldásokat kerestünk, amelyek körforgásos megközelítésén alapulnak.

Az összehasonlítás két rendszert, az eddig alkalmazott lineáris modellt (BaU- Business as Usual) viszonyította az új elképzelésekhez (CE- Circular Economy).

Rendszerhatárok a BaU és a CE modellben

A fő cél az volt, hogy a tervezett körforgásos megoldások közül kiválasztásra kerüljön az előnyösebb környezeti és gazdasági szempontból. Ehhez olyan módszertan és eszközök kifejlesztésére volt szükség, amelyek bármely országban és ipari szektorban alkalmazhatók. A gazdasági és környezeti életciklus-elemzés (LCC – Life Cycle Costing és LCA – Life Cycle Assessment) módszerével a közvetlen és közvetett hatások és költségek kerülnek meghatározásra. Az eddig megszokott, “kaputól-kapuig” tartó – azaz csak a gyártásra fókuszáló – vállalati gondolkodásmódot kiszélesíti egy körforgásos gondolkodásra. A vizsgálat alkalmazására részletes útmutatók, oktatási anyagok, videók készültek.

Mit is jelent az LCA és LCC?

Az életciklus-elemzéssel (LCA) egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt potenciális hatásait vizsgáljuk annak teljes életútja során. Egy termék életútjának nevezzük a szükséges nyersanyag bányászatától és előkészítésétől kezdve a termék gyártásán keresztül, a termék használatáig és a használat után keletkező hulladék hasznosításáig, vagy kezeléséig terjedő szakaszt. A környezeti hatások értékelésekor egyaránt figyelembe kell venni az emberi egészségre és az ökoszisztéma állapotára gyakorolt hatásokat, beleértve a természeti erőforrások (ásványok, víz, energiák, stb.) felhasználását is. A legjobban ismert – a köztudatba is beépült – környezeti hatás: a klímaváltozás – vagy más néven karbon-lábnyom, – amelyben a nagyságrendek CO2 egyenértékben jelennek meg.

Az LCC gazdaságilag értékeli – az életciklus mentén – az egyes termék és technológiai folyamatok során felmerülő költségeket és bevételeket. A pénzügyi adatoknál a cégeknél felmerülő tényleges, könyvelésnek megfelelő költségeket érdemes figyelembe venni (munkabér, anyag és energia költségek, szállítás, adminisztráció és természetesen az értékcsökkenést is). Megállapodás kérdése az, hogy az externális és szociális hatások is figyelembevételre kerülnek-e vagy sem az LCC elemzés során – ez opcionálisan választható az igényeknek megfelelően.

A projektben a kiválasztott és jól lehatárolt módszerekkel 10 különböző hulladékáram vizsgálatát végezte el a konzorcium.

Az LCA és LCC eredmények sok esetben bizonyították, hogy a tervezett körforgásos megoldások környezeti előnyökkel járnak és csökkentik a költségeket is. Olyan is előfordult, hogy nem a körforgásos megoldás bizonyult a leginkább fenntarthatónak: az innovatív megoldás is lehet túl drága vagy okozhat váratlan környezeti problémákat. A részletes LCA és LCC eredmények segítették a “kritikus pontok” meghatározását, hogy az új, körforgásos megoldások megfeleljenek a fenntarthatóság kritériumának is.
A magyarországi pilot a Tatabányai Ipari Parkban működő ipari vállalatok segítségével valósult meg, ahol két olyan kritikus hulladékáram került kiválasztásra, amely alkalmas volt a további vizsgálatokra. Ebből az egyik egy többrétegű, komplex, műanyag gyártási-selejt, mely a jövőben a körforgásos gazdaság elveivel megegyező módon egy új termék alapanyagát képezheti.

Az új megoldás több szempontból is előnyös, hiszen
• a selejt nem kerül ártalmatlanításra (energetikai hasznosítással járó égetésre) – ezzel jelentős környezeti problémát okozva,- másrészt
• egy másik ipari szereplőnek alapanyagot szolgáltatva egy új, piacképes termékbe épül be. Ezzel a megoldással az ipari szimbiózis is teljesül (ahol az egyik hulladéka a másiknak alapanyagot jelent).

Az életciklus-szemlélet segíti a vállalatok perspektívájának kiszélesítését, mellyel termékeik és hulladékaik közvetlen hatásai mellett új javítási/hasznosítási lehetőségeket is feltárnak, mind gazdasági, mind környezeti szempontból. Az LCA és LCC vizsgálatok jelentősen segíthetik a cég döntéshozatali folyamatait.
Felelősségvállalásunk a környezetért nyereséges is lehet!

A Bay Zoltán kutatóintézet 15 éves referenciával rendelkezik a környezeti életciklus (LCA) elemzés területén, így tapasztalatunkkal segíthetjük a vállalkozásokat, melyek gondolkodnak az új körforgásos működés kialakításában.

A szerző a Bay Zoltán kutatóintézet tudományos munkatársa

A projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alap Interreg CENTRAL EUROPE Programja támogatja.
www.interreg-central.eu/circe2020

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük