A tavaly megmentett élelmiszerek vízlábnyoma egy Eger méretű város éves vízfogyasztásával egyezik meg

A Magyar Élelmiszerbank tavaly 11 ezer tonna élelmiszert mentett meg a kidobástól, ennek a mennyiségnek a vízlábnyoma egy Eger méretű város teljes éves vízfogyasztásával egyezik meg – jelzi a szervezet. Az ételpazarlás kérdése a járvány idején is fókuszban van, hiszen a készletek túlhalmozása nagymennyiségű élelmiszer-hulladékhoz vezethet.

 

A víz és az élelmiszerek kapcsolatát, vagyis az élelmiszerek vízlábnyomát vizsgálta meg a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. Közleményükben jelzik, hogy az élelmiszerpazarlással évről évre óriási ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után, és ma már ezt nem tudjuk semlegesíteni. Csak a mezőgazdaság a csökkenő édesvíz készletünk felhasználásának 70%-ért felelős.

Mint kiemelik, egy kilogramm marhahús előállításához 15 000 liter (!) vízre van szükség. 1 kilogramm marhahús vízlábnyoma tehát 15 000 liter.”Amennyiben 1 kg marhahúst kidobnak, nem csak a hús, a táplálékul szolgált növények, a gazda munkája, az állat jó életkörülményeinek biztosítására felhasznált erőforrások vesznek kárba, óriási vízlábnyom is marad utána. Szemben a marhával, 1 kg csirkehús vízlábnyoma 4000 l, míg 1 kg sertéshúsé 6000 l. A zöldségek leghátul kullognak, mert 1 kg zöldség csak 300 l vízlábnyomot hagy maga után, míg 1 kg gyümölcs 900 l-t” – jelzi a szervezet.

Összesítették a tavaly megmentett élelmiszerek mennyiségét: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2019-ben 11 000 tonna élelmiszert mentett meg a kidobástól. Ennek vízlábnyoma egy Eger méretű város teljes éves vízfogyasztásával egyezik meg.

A marhák a leggázosabbak

Tavaly a Magyar Élelmiszerbank Egyesület 550 kamionnyi ételt mentett meg, ami 27.500 tonna CO2 kibocsátástól mentesítette a Földet. Ennyi CO2-t annyi fa tudna semlegesíteni, ami Józsefváros teljes területét elfoglalná – emelik ki.

A kárba veszett élelmiszerfelesleg azért is komoly terher a környezetre nézve, hiszen a bomlás, égetés során keletkező szén- dioxid a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok 10%-áért felel a világban.

Az összes, a légkörbe kibocsátott káros-anyag több mint 15%-a az állattartásból származik. A szarvasmarhák 28-szor több területet és 11-szer több vizet használnak el, mint bármelyik más haszonállat. Emellett már az Egészségügyi Világszervezet is a szarvasmarhákat jelölte meg, mint a légtérbe kerülő metán legjelentősebb forrása, ugyanis kérődző állatok lévén a beleikben a rostok nem tudnak teljesen megemésztődni, ekkor pedig metán képződik.

A metán a szén-dioxidnál 23-szor hatékonyabban fogja el a hőt, vagy is az üvegházhatása különösen erős.  Egyetlen marha naponta 100-120 liter metán gázt termel. Egy szelet marhahús karbon lábnyoma, azaz megtermeléséhez szükséges szén-dioxid kibocsájtása annyival ér fel, mintha 100 km-es távot tettünk volna meg autóval. Amennyiben élelmiszerfeleslegként ez a hús elvész, a karbon lábnyom teljesen hasznavehetetlen módon ennyivel nő. (Miközben a nyers marha-, sertés-, borjú- vagy bárányhús a hűtőben 3-5 napig, a fagyasztóban akár 6-12 hónapig is eláll, illetve kreatív ötletekkel számos új fogás készíthető a sülthúsból még másnap is.)

A szervezet szerint az első fontos lépés: tudatosítsuk magunkban, hogy van egy nagy, közös problémánk, és jusson eszünkbe minden nap, amikor bármilyen kapcsolatba kerülünk az ételeinkkel, hogy a pazarlás csökkentésével,  a legapróbb étkezési szokás-módosítással is részt vállalhatunk a változások előmozdításában.

Hozzá tesszük, hogy ezt a járvány idején, az élelmiszer készletek felhalmozásakor is érdemes figyelembe venni.

Nyitókép: foodunfolded.com

About The Author

Vélemény, hozzászólás?