A koronavírussal kapcsolatban szinte csak bizonytalanságot látunk – írja a Magyar Természetvédők Szövetsége elnöke. Az azonban biztos, hogy ha a gazdaság és az élet nem lenne ennyire globalizált, akkor a vírus terjedése nem lenne ilyen veszélyes és gyors. Ugyanakkor a gazdasági hatásai sem lennének ilyen pusztítóak egy helyi erőforrásokra épülő rendszerben.

„A koronavírus szó szerint az arcunkba köpte, hogy milyen életellenes gazdasági struktúrát hoztunk létre. Ennek jelei számos más területen már megvoltak, csak a hatások fokozatosabban jelennek meg. Olyan gazdaságot hoztunk létre, amely elhozta nekünk az éghajlatváltozást, ami sokkal pusztítóbb a vírusnál, vagy a globális légszennyezést is, mely a WHO szerint évente több mint 4 millió embert öl meg” – írja az mtvsz.hu oldalán  Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke. Kiemeli, hogy az éghajlatváltozástól vagy a légszennyezéstől persze nem holnap leszünk betegek, ezért folytatjuk addigi pusztító tevékenységünket, nem maradunk otthon, és nem mondunk le a következő külföldi nyaralásról.

Azt is hangsúlyozza hogy az emberi tevékenység nemcsak a környezeti hatásokban jelentkezik, hiszen az egyenlőtlenségek folyamatosan nőnek. „Miközben az utolsó afrikai faluban is arról álmodoznak a gyerekek, hogy nyugati életszínvonalon élhetnek, a fejlett országok gazdag polgárai attól rettegnek, hogy elveszítik ezt a kényelmes életet. Miközben többszörösére nőtt a fejlett országok gazdasága az elmúlt évtizedekben, az emberek boldogságszintje ezzel együtt egyáltalán nem nőtt automatikusan”.

Szerinte bár lehetne dolgozni azon, hogy az életellenes gazdaság megváltozzon, de most arra is lehetőség nyílt, hogy mindent más alapokra helyezzünk. „Itt az esély, hogy létrehozzunk valami teljesen mást. Ami az embert és a közösségeket helyezi a középpontba és elismeri a természeti korlátokat.”

Az elnök leszögezni, hogy kértség sem férhet ahhoz, hogy a bajbajutottakon azonnal segíteni kell. De hosszú távon olyan gazdaságra van szükség, ami a mostani fenntarthatatlan szintről csökkenti az erőforrások felhasználását.

 A problémáink szinte mindegyike azon alapul, hogy túl sokat veszünk el a természettől – véli.

„A koronavírus ilyen gyors terjedését is vissza lehet vezetni erre az okra. Gondoljunk csak bele: a budapesti reptér forgalma 15 évvel ezelőtt a mai fele volt, 25 évvel ezelőtt pedig a csupán az ötöde. Közúti közlekedésben is állandó növekedést látunk. Egy helyi erőforrásokra épülő gazdaságban erre nem lenne szükség.”

Szerinte az jó irány, ha az emberek közvetlenül kapnak segítséget, hogy a vásárlásaikon keresztül tartsák életben a gazdaságot. “De nem mindegy, milyen gazdaságot. Létre kell hozni egy olyan piacot, ami környezetbarát, fenntartható termékeket kínál, és hozzájárul a gazdaság hosszú távú átalakításához.” Azt javasolja megoldásként, hogy csak itt lehessen elkölteni az embereknek ezeket a jövedelmeket. „Nem mindegy, hogy repülőjegy vásárlására, alkoholra vagy a házunk szigetelésére költünk. Egy ilyen piac kialakítását a nemzetközi versenyjogi szabályok eddig nagymértékben megnehezítették, de rendkívüli helyzetek rendkívüli megoldásokat igényelnek”.

Azt is hozzá teszi, hogy senkinek ne legyenek illúziói, mert az Európai Központi bank olyan 750  milliárd eurós értékpapír-vásárlási programot jelentett be a válság kezelésére, mely nem az embereknek nyújt közvetlen segítséget, hanem továbbra is bebetonozza az életellenes gazdaságban érdekelt multinacionális vállalatokat.

A Természetvédők Szövetségének elnöke kiemeli: „Változtatni kell. Különben válságról válságra fogunk továbbra is küszködni, legyen az egészségügyi, pénzügyi vagy környezeti. Most elértünk egy falhoz, jól beleverjük a fejünket. Kérdés, hogy a fejünkkel akarjuk  szétverni azt, mint sok másikat előtte, vagy kettőt hátralépünk és elgondolkodunk. Az utóbbira lenne nagyon nagy szükség most”.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük