A Duna Esztergom feletti szakaszán található szigetcsoport kiemelkedően fontos vizes élőhely, számos védett, illetve fokozottan védett növény- és állatfajnak ad otthont. Páratlan például a táj szitakötő állománya.

Természetvédelmi területté nyilvánították a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. “Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző, kiemelkedő természeti és táji értékekkel rendelkező ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása” – írja a döntés indokai között az Agárminisztérium.

A szigetcsoport – ami árterület – többnyire mindig lakatlan volt, de  mezőgazdasági jellegű tevékenységet több évszázada is végeztek itt.  Írásos emlékek szerint már az 1800-as évek derekán a szigetek magasabban fekvő részeit rendszeresen kaszálták, ridegtartásban szarvasmarhákat legeltettek, az erdőket tűzifanyerésre használták.

A vérfű hangyaboglárka (Phengaris teleius) tápnövénye az őszi vérfű. A láp-és mocsárréteket kedvelő lepkefaj Natura 2000 jelölő faj. Természetvédelmi értéke: 50000 Ft.

A négy nagy szigetből álló szigetcsoporton belül a Körtvélyes-sziget jelentős részét (négy kilométer hosszúságban és kb. fél kilométer szélességben) ártéri kaszálórét borítja.A Nyáros- és a Táti-szigetre inkább az erdős területek a jellemzők. A két legkisebb sziget: a Csitri és a Turán.

Az elmúlt évtizedekben a szigetek élővilága sokat sérült vagy átalakult. A 60-as 70-es években jellemző volt az erdő fokozott letermelése és mesterséges nemesnyár ültetvények telepítése, a 80-as években pedig, a vízlépcsőrendszer megvalósításának keretében, a gátépítés mért igen nagy csapást a szigetcsoport természeti képére – írja tátnet.hu.

Réti iszalag (Clematis integrifolia)
Természetvédelmi értéke: 5000 Ft

A szigetvilág érintetlensége biztosíthatja a fekete gólya, a rétisas, a haris és az európai hód életfeltételeit.  Értékes a  környezet szitakötő állománya, huszonhét faj jelenlétét bizonyították.

Az egyik legkülönlegesebb terület a szigetcsoporton belül a Körtvélyes-sziget rétje. Rendszeresen kaszálják, így megőrizhető az őshonos növényzet sokszínűsége, a dús növényzethez nagyon  gazdag állatvilág társul. A Táti-sziget és a szomszédos Körtvélyes-sziget mára gyakorlatilag egybenőtt, mivel a hajdani, Csutrinak nevezett sebes folyású, kavicsos medrű Duna-ágat a 80-as évek gátépítése során betöltötték.

A 60-as 70-es években jellemző volt az erdő fokozott letermelése

A szigeteken védett, fokozottan védett növényfajok találhatók, mint a kornistárnics és a mocsári aggófű. A már említett beavatkozások, illetve az árhullámok elmaradása, illetve az ár gyors levonulása miatt csökkent a védett fajok egyedszáma és az élővilág sokszínűsége.

Az élőhelyek helyreállítása során mederkotrással juttattak vizet a szigetek közé, illetve zsilippel szabályozták a vízjárást. Az egyik szigeten mesterséges tavat alakítottak ki a halak és a kétéltűek zavartalan szaporodása érdekében, valamint megkezdődött az őshonos növények telepítése.

A hely természetvédelmi kezeléséért a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felelős, mely az elmúlt években uniós támogatásból 480 millió forintos ráfordítással állította helyre a Pilisi Bioszféra Rezervátumban található Táti-szigetek vizes élőhelyeit.

 

Fotók: Berkó Gyöngyi, Selmeczi Kovács Ádám

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük