A biobor-termelők filozófiája szerint a bort nem a borász alkotja meg, hanem a természet. A bioszőlész csak bábáskodhat ebben a folyamatban, nevelheti a szőlőt, gondozhatja. De nem használhat olyat, amit nem a természet hozott létre, semmi szintetikusat sem a szőlőtermesztésben és a borkészítés során sem.

A biobor termelés évről-évre emelkedik. A fejlődés Spanyolországban és Olaszországban a legintenzívebb: 2018-ban Spanyolországban 120 ezer, Olaszországban 100 ezer, Franciaországban pedig 80 ezer hektár bioszőlő-ültetvényt tartottak nyilván. Ezekben az országokban gyakorlatilag a teljes termésmennyiségből bort készítenek. Nagyon érdekesek a fogyasztói szokások is.

A bio borásznak sok minden tilos: a műtrágyázás, a talaj termékenységének mesterséges pótlása. A biobor előállítása során tilos a hűtéssel történő részleges sűrítés, géntechnikailag átalakított szervezetek használata, a must cukor- és savtartalmának növelése és csökkentése, valamint a bor szerkezetének fizikai és kémiai megváltoztatása. De ez csak néhány kiragadott példa a nagyon összetett feltételrendszerből.

A szigorú szabályozás ellenére a biobor-termelés mértéke növekszik, ma a világ bioszőlő termesztésében Európa élen jár, mintegy 87 százalékkal, ami az EU teljes szőlőtermő felületének 9 százaléka. Ez elsősorban a trendnek köszönhető, amit az ökokultúra népszerűsége jelent, másfelől az ökológiai termesztést elősegítő támogatásoknak.

Az ültetvények többsége három országra oszlik el: Spanyolország, Olaszország és Franciaország 90 százalékban van jelen az ökológiai szőlőtermesztésben, s a számok évi 5-7 százalékkal növekednek. Magyarországon 2016-ban 1637 hektár bioszőlő-ültetvényt tartottak nyilván, amely a teljes szőlőterület 2,5 százaléka, de nálunk is növekvő tendencia van. Tavaly egy év alatt 25 százalékkal nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont ültetvények aránya.

A fejlődés Spanyolországban és Olaszországban a legintenzívebb: 2018-ban Spanyolországban 120 ezer, Olaszországban 100 ezer, Franciaországban pedig 80 ezer hektár bioszőlő-ültetvényt tartottak nyilván. Ezekben az országokban gyakorlatilag a teljes termésmennyiségből bort készítenek.

Spanyolországban 120000 hektáron termelnek bioszőlőt

A Borászati Füzetek (2019/1) szerint világviszonylatban 7,5 millió hektoliter az éves termelés, ez a teljes borpiac 2,8%-át teszi ki. A hat legjelentősebb bioborpiac: Franciaország, Németország, USA, Olaszország, Nagy-Britannia, Ausztria. Eltérő a megtermelt borokhoz szükséges bioszőlő származási helye: míg Franciaországban a helyi szőlőt használják fel, az egyik legnagyobb biobor-importőr Németország a spanyoloktól és az olaszoktól vásárol. A 900 ezer hektoliter biobornak (ennyit exportálnak évente) csak a 15 százaléka származik saját szőlőből.

Jól láthatóak a különböző fogyasztási szokások is. Az AgenceBio 2017-es felmérése alapján a németek 4 százaléka vásárol rendszeresen biobort, a könnyű vörösborok a legkeresettebb termékek a körükben. A világ legnagyobb bioborexportőre Olaszország 67 százalékos piaci részesedéssel, de a belső fogyasztás viszonylag alacsony. Itt a vásárlók 25%-a nyilatkozott úgy, hogy legalább egyszer ivott biobort. Elsősorban a vörösbort preferálják, és a franciákhoz hasonlóan a magányszemélyek közvetlenül a termelőtől szerzik be a bioborokat. A legnagyobb biobor termelő Spanyolország, de itt a belső fogyasztásban a bioborok aránya csak 0,5-1% között mozog.

Az is kiderül a kutatásból, hogy az osztrákok élen járnak a fogyasztásban. A teljes borfogyasztás 8 százaléka biobor, és ennek jelentős része saját termelésükből származik. Itt a teljes szőlőtermőterület 12 százaléka bio, ami kiemelkedő arány.

Az osztrákok vásárolják a legtöbb biobort
Fotó: Halle Berry Keot / Unsplash

Dinamikusan fejlődik a borpiac Nagy-Britanniában. A the Guardian cikke szerint, a britek azért választanak biobort, mert „növényvédőszerek és egyéb vegyszerek nélkül terem, jó a környezetnek és nem leszel tőle másnapos.” Svédországban a bioborok az éttermi fogyasztásban jelennek meg elsősorban: itt a válaszadók 74%-a nyilatkozott úgy egy 2016-os felmérés során, hogy ismeri a bioborokat, vagy legalábbis kóstolta már.

Az USA mintegy 170 ezer hektoliter biobort importál évente, ez a mennyiség a teljes amerikai borimportnak csak 1,3%-át jelenti. Bár Kína a világon a negyedik legnagyobb biotermék-fogyasztó, a statisztikák nem feltétlenül megbízhatóak, ugyanis a kínai piacon és az európai piacon eltérőek a biotermékekre vonatkozó feltételrendszerek.

A biobort egyre többen ismerik, fejlődése nagyívű, de még így is alul marad a klasszikus borral szemben. Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában és Svédországban 2015-ben végzett a SudVinBio francia biobor szakmaközi szervezet egy felmérést, ami szerint a borfogyasztóknak csak a 35%-a kóstolt biobort. Jobb az arány a svédeknél, ahol minden második megkérdezett ivott biobort, míg a britek esetében minden ötödik, annak ellenére, hogy egy kifejezetten borivó nemzetről van szó, a lakosság 35 százaléka vásárol rendszeresen bort. Nemek közti eloszlás is megfigyelhető: a franciákat kivéve biobort elsősorban a nők fogyasztanak, egy spanyol kimutatás szerint a rozét preferálják. Míg az idősebb korosztály a legnagyobb borfogyasztó, a biobort inkább a fiatalabbak veszik: a vizsgált országok fogyasztóinak 23%-a 35 év alatti.

Eltérő a motiváció a nemzetek között. Azt gondolnánk, hogy az első számú tényező a vegyszermentesség, az egészségkímélő hatás. Franciaországban és Svédországban a környezetvédelem miatt választja a biobort a fogyasztók 70 százaléka, Németországban vagy Nagy-Britanniában a „bio” fogalmat a jóval azonosítják, a környezetvédelem náluk az utolsó helyeken szerepel. A biobor vásárlói között van egy általános jelenség: odafigyelnek az élelmiszerek származására, nyomonkövethetőségére, vagyis ellenőrzött helyről vásárolnak.

A felmérés szerint azok, akik biobort vesznek, általában odafigyelnek a vásárolt áruk származására és nyomonkövethetőségére is
Fotó: Boramos Bar Zeev/ Unsplash

Egyébként a biobor fogyasztói többnyire nem találják magasnak a termékért elkért árat: míg a megkérdezettek 60%-a gondolja úgy, hogy a bioborok drágák, addig a biobor-fogyasztóknak csak 38 százaléka volt ezen a véleményen. Átlagosan az emberek 1,20 euróval hajlandóak a többet költeni a bioborra, mint a nem biora. A biobor ára pedig nem olcsó: 20 és 70 euró között alakul átlagosan. A népszerű spanyol Mureda Savuignon Blank 2015-ös évjáratából egy palack 45 euróba kerül, és ez középkategória az ár tekintetében a cég kínálatából.

Hogy miért nem vesz valaki biobort, erre is vannak válaszok: a németek és a britek 40 százaléka az információhiányt jelölte meg, tehát nem tudja mitől “bio” a bor. A francia és a svéd borfogyasztók a magas árakat említették indokként.

Nyitókép: Unsplash

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük