A fák lombkoronája az erdő számos élőlényét megvédi a kihalástól – mutattak rá az ELTE kutatói

A fák lombkoronája nélkül bizonyos fajok a globális felmelegedés során kipusztulnának, a lombkorona ugyanis védi az erő élőlényeit a kiugróan magas hőmérsékletektől. Az ELTE Természettudományi Kar ökológusainak kutatási eredményeit a nemzetközileg elismert Science magazin publikálta.

 

A fák lombkoronájának hűtő hatása kiemelkedően fontos, hiszen megóvja az erdő élőlényeit az extrém hőmérsékletektől és segít alkalmazkodniuk a globális felmelegedéshez – állapítja meg egy tanulmány, mely Standovár Tibor, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék docense közreműködésével készült és a rangos Science magazinban publikálták – közli a ttk.elte.hu.

A tanulmány azon alapvetéssel indít, hogy nem azonos az erdő belső klímája az erdőn kívülivel. Ezt bárki érzékelheti, aki például egy nyári napon az erdőben keres hűst magának.

Minden élőlénynek van egy optimális hőmérséklet tartománya, amelyen legjobban érzi magát (gyarapodik). Amikor a klíma melegszik, akkor a melegkedvelő fajok előnyben vannak és kiszorítják a hidegebbet kedvelő fajokat, amelyek esetleg északabbra vagy magasabb hegységekben húzhatják meg magukat – jelzik a kutatók. .

Az erdőlakó élőlények számára ez az optimum lényegesen alacsonyabb, mint amilyen makroklimatikus átlaghőmérsékletet jelenleg mérnek az adott helyre. Azaz nem követik a számukra optimális hőmérsékletviszonyokat. Tehát, ha a védelmező lombkorona megszűnik – akár természetes módon, akár emberi beavatkozás következtében –, akkor az alatta élő növények drasztikusan melegebb körülmények között találják magukat, erre pedig nincsenek felkészülve.

Ha a védelmező lombkorona megszűnik, az alatta élő növények drasztikusan melegebb körülmények között találják magukat

A korábbi hűs, árnyékos és jellemzően magasabb páratartalmú élőhelyük hosszabb és intenzívebb hőségnek lesz kitéve, és a talaj is kiszárad. A legtöbb faj nem képes elég gyorsan adaptálódni, és így a melegkedvelő fajok kiszorítják, majd lokálisan ki is halhatnak.

Mivel a nyári hőhullámok gyakorisága növekedni fog, így ez kihat az erdei biodiverzitásra – jelzi a tanulmány.

A szakemberek figyelmeztetnek: jellemzően nyílt területen vannak azok a meteorológiai állomások, amelyek a globális felmelegedés aktuális előrehaladását mérik: a talajszinttől 1,5–2 méterre helyezték el őket. Ez nem ad pontos képet arról, hogyan érinti a felmelegedés a szárazföldi állatokat, hiszen jelentős részük erdőkben él, sokuk az aljnövényzet szintjén vagy a talajban.

Az ELTE-vel fuzionáló Swiss Federal Institute for Forest, Snow and Landscape Research (WSL) munkatársai msot Európa 56 régiójában 2955 mérőhelyéről gyűjtöttek adatokat. Bevontak a vizsgálatba egy 1930-as felmérést is:  a Bátorligeti Ősláp Természetvédelmi Terület keményfaligeteiben Zólyomi Bálint ekkor késztett adatokat.

A vizsgálati eredményekből azt is megtudható, mennyit melegedtek az erdők az elmúlt évtizedekben, és hogy a nyílt területek és az erdők melegedése közt milyen jelentős az eltérés. 

„Hasonlóan értékes folyamatok figyelhetők meg a Dél-Bükk lassan 35 éve magára hagyott állományában, ahol az erdészeti kezelés elmaradása miatti lombkorona záródás a makroklíma változása alapján várt épp ellentétes irányú változásokat okozott a lágyszárú szintben” 

– mondta Standovár Tibor. 

A kutatók megállapították, hogy amennyiben a lombkorona sűrűbb, úgy az jobban védi az alatta levőket a globális felmelegedés hatásaitól. De ha a lombkorona felnyílik, úgy a hőmérséklet gyorsan emelkedik alatta.

Fotók: Annie Spratt/ Unsplash

 

 

About The Author

Vélemény, hozzászólás?