Nataša Perković boszniai tervező a pálmaolaj-gyárak rost hulladékából készített különböző használati tárgyakat. Az egyébként aktív környezetvédő úgy gondolkodott, hogy az új kompozit (amit minimális energiaigénnyel állítottak elő) beilleszthető legyen a körforgásos gazdasági modellbe: vagyis a szemétből egy, a későbbiekben is újrahasznosítható anyag lesz hulladéktermelés nélkül.

A WWF szerint naponta 20 hektárnyi esőerdőt irtanak ki, hogy helyükön olajpálma ültetvényeknek adjanak helyet. Borneón a hatalmas trópusi erdők eltűnése és az olajpálma terjeszkedése miatt nemcsak az orángutánok kerültek veszélybe, hanem a magas biodiverzitású területen nagyon sok élőlény pusztul és pusztult el.

Emellett azt is tény, hogy a trópusi fauna több millió tonna szén-dioxidot köt meg, irtásával pedig csak fokozzuk a klímaváltozás felgyorsulásának ütemét.

Az olcsón előállítható pálmaolajat jelenleg a nagyvállalatok nem tudják hasonlóan alacsony áru termékkel kiváltani, részben bioüzemagyag lesz, de kozmetikai, háztartási és élelmiszeripari cikkek összetevője is, a tejfölön, a margarinon, a fagylalton és a testápolón át szinte mindenbe adagolják. A WWF szerint a csomagolt termékek mintegy felében megtalálható.

Nataša Perković aktív környezetvédő, és maga is járt a a haldokló borneói területeken. A székből, tányérokból és egy függőlámpából álló ‘Reclaimed Oil Palm’ kollekcióhoz a lehető legkevesebb anyagot használta fel, amikor a pálmaolaj-ipar melléktermékeit fenntartható anyaggá alakította – írja a Dezeen.

“Jelenleg ez az iparág az egyik legfőbb bűnös a globális környezetszennyezésért. Felelős az éghajlatváltozásért és az élővilág fogyatkozásához vezető erdőirtásért” – mondja Perković.

“Nem valószínű, hogy a pálmaolaj globális felhasználása radikálisan csökkenni fog, de legalább a fenntartható pálmaolajtermelésre vonatkozó irányelveket tartanák be a nagyvállalatok.”

“Az ipari olajpálma-feldolgozásból származó hulladékrost jelentős mennyiségű mellékterméket ad, miközben az anyagban rejlő lehetőségek nem tisztázottak” – tette hozzá Perković. “Ennek a projektnek a céja az volt, hogy értékeset készítsünk a semmiből.”

A pálmaolaj előállításakor visszamaradó extrahált darát, rostot jelenleg elsősorban energetikai célokra fordítják (fűtenek vele) vagy műtrágyákhoz adják. Natasa szerint ez az anyag jól beilleszthető a körforgásos gazdasági modellbe, vagyis a szemétből egy, a későbbiekben is újrahasznosítható anyag lesz, így nem termelődik hulladék.

A designer és csapata a pálmamag rostot porrá őrölte, majd összekeverték politejsavval (PLA). Ezt a kompozitot filamentummá lehet alakítani 3D nyomtatáshoz, vagy pedig pelletként műanyag fröccsöntéshez. Ipari méretekben történő gyártás esetén a szék fröccsöntéssel készülne, Perković modelljét egyelőre 3D-ben nyomtatják.

A székhez tartozik egy kivehető ülőke, amelyet olajpálma rost és egy hőre lágyuló elasztomer (TPE) keverékéből készítenek. Annak érdekében, hogy az elemek – különösen a szék – az élethossza végén viszonylag egyszerű eljárással lebontható legyen, Perković nem használt egyéb anyagot.

A szék és annak elemei egyaránt biológiailag lebonthatók kommunális komposztokban és újrahasznosíthatók. A ülőkét nem rögzítették az üléshez, így a két rész könnyen elválasztható, ha a felhasználó külön akarja újra felhasználni őket.

A tervező szerint az alacsony energiaigényű eljárás, amellyel a pálmamag rostot újrahasznosították, más cellulózhulladék-szálak, például fa- vagy bambuszcellulóz feldolgozására is alkalmas.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük