A Vérmező Attila úti oldalán bukkantunk a nyitóképen látható juharfára, rajta a jelzéssel. A FŐKERT Zrt. július 2-től ezzel az új adatlappal tűnteti fel  a beteg/kivágandó fákat. Hamarosan kiderült, hogy a parkban a hegyi juhar nincs egyedül: 12 darab beteg és balesetveszélyes fát kell kivágni júliusban, helyükre még idén új példányokat ültetnek.

FRISSÍTVE!

 

A FŐKERT Nonprofit Zrt. fenntartásában lévő, kivágásra váró fákra új adatlapot helyeznek 2020. július 2-tól. A társaság honlapján jelzik: ezeket a példányokat általában balesetveszély miatt kell kivágni, a beteg fák helyére minden esetben újakat ültetnek, erről jogszabály is rendelkezik.

A hegyi juhar nincs egyedül: 12 darab fa beteg vagy balesetveszélyes az I. kerületi Vérmezőn. A szóbanforgó hegyi és korai juharok mindegyikénél részletes állapotfelmérés olvasható (itt). A fák sérültek, például korhadtak a vázágak, beteg a törzsük, repedt, odvas (van, ahol a törzs olyan mértékben károsult, hogy a tápanyagot sem képes felvenni). Több esetben azt is kiemelik, hogy a fa nagyon rossz feltételekkel rendelkező helyen található, mert például a gyökérnyak körül szórt kavicsburkolat van. 

Ma a főváros területének 65 százalékát, mintegy 34 ezer hektárnyi területet borít zöldfelület, ebből 1000 hektár (a város területének közel 2 százaléka) a park. Ennek 36 százalékát kezeli a Főváros, illetve a FŐKERT Nonprofit Zrt.. A város területének 11 százaléka, azaz 6000 ha erdőterület, ennek kétharmada (67 százalék) állami tulajdonú, a vagyonkezelő a Pilisi Parkerdő Zrt.

Budapesten becslések szerint 7,3 millió faegyed található.

A FŐKERT oldalán jelzik: ugyan minden kivágandó fát pótolnak, és a mérleg nyelve a darabszám növekedés felé billen, a fák átlagos életkora mégis csökkent.

Miért élnek rövidebb ideig a fák?

Alapvetően az urbanizációs folyamatok felgyorsulása áll a háttérben. Az út menti fasorok különösen veszélyeztetettek, a szélsőséges feltételek őket érinti a legjobban. A parkok fái magasabb életkort élnek meg, mert kisebb a környezeti terhelés. A szélsőséges időjárás pedig a fákra is hat (ónos erő, zivatar, légköri aszály etc.), és mint tudjuk, az időjárási anomáliák az elmúlt 10-15 évben megsokszorozódtak.

“Olyan katasztrófák állnak be 2-3 évente, mint például 2006. augusztusában két hatalmas orkán erejű vihar, amelynek összesen mintegy 400 db fa esett áldozatul, és további, mintegy 3000 db fa sérült meg komolyabban” – jelzi a társaság honlapján.  

A nemzetközi tudósok által kidolgozott fadiagnosztikát ők is alkalmazzák az állapotfelméréshez. A vizsgálat során elsősorban a fák kidőlésének, kitörésének, az ágak letörésének valószínűségét elemzik. Kutatják az elváltozások kialakulásának okait is.

Lapunk megkereste a FŐKERT Zrt.-t, és a következő tájékoztatást kaptunk:  

“Favizsgáló szakembereiknek mérlegelnie és dokumentálnia kell a vizsgálat során feltárt káros biotikus és abiotikus hatások mértékét, a kóros elváltozások, kockázatot jelentő tényezők súlyosságát. És bizony van az a helyzet, amikor a balesetveszélyt jelentő vagy súlyos egészségi állapotleomlás miatt az egyeden már ápoló célzatú kertészeti beavatkozás nem indokolt, így a fa kivágása és pótlása irányadó.

A beérkezett kérdéses egyed dokumentálása, majd felülvizsgálata és a nem megtarthatóság megállapítása után a munkálatok beütemezése következik, melyek elvégzése előtt igyekszünk tájékoztatást adni.”

Arra a kérdésre, hogy a Vérmezőn lévő fákat milyen betegség súlytja, elmondták, hogy a “fent említett fák fajtájukat tekintve előrehaladott korúak, alászorult helyzetűek vagy korábbi sérülésből származtatható fokozatos leromlás miatt vannak rossz állapotban. Vitalitásuk lecsökkent, folyamatosan romló egészségügyi állapotuk miatt és a balesetek megelőzése végett vált szükségessé a tervezett cseréjük. Néhányon nagy méretű sebhely található, melyek az idők előrehaladtával, a rovarok és gombák fokozatos károsítása folyamán kikorhadtak, kiüregesedtek. Ezen keresztmetszeti pontokon igen lecsökkent az élő fa aránya, így a fa statikája, állékonysága is nagy mértékben romlott.”

Kétféle fakivágást különböztetünk meg:

  1. Az egyik a városi beruházások (útfelújítás, közműrekonstrukciók, építkezések) miatt történik és egészséges fákat is érint.
  2. A másik típusú fakivágás pedig a fák egészségi és balesetveszélyes állapota miatt szükséges. Okai a fa természetes elöregedése (fafajonként változó), az elégtelen környezeti feltételek, a kártevők felszaporodása, a rongálások és a károkozások.

Az okok gyakran összefüggenek, egymásba mosódnak. Ha romlanak az életfeltételek, ezt leköveti a fa egészségi állapota is. A legyengült fán gyorsabban felszaporodnak a kórokozók, és gyorsabban betegszik. Például a VI. Andrássy út – földalatti felújítás – födém javítása  során kevesebb és rosszabb minőségű élettér maradt a fáknak, a fák legyengültek, a beteg fákat pedig már csak egy lépés, hogy megtámadja a farontópille.

Nincs hatásos védekezési módszer, így néhány év alatt az állomány összeomlik, a fák ágai letöredeznek, kiszáradnak, élet- és balesetveszélyesekké válnak.

Meggondolandó, mi a hasznosabb, egy leromlott állapotú, fokozott kockázatú fát fenntartani, aminek az értéke folyamatosan csökken. Vagy kellő forrást biztosítani a meglévő, még jó állapotú fák szakszerű fenntartására, és a leromlott, középtávon mindenképpen cserére szoruló fákat azonnal kicserélni, és megfelelő életteret biztosítani az ültetendő faállománynak.

A társaság igykeszik mindig ugyanazzal a fafajtával pótolni, mint lapunknak elmondták: “lényeges az egységes városképi arculat kialakítása, ennek során az elsődleges szempontunk az uralkodó fajjal történő visszatelepítés. Ha az adott fafaj az utca környezeti adottságinak nem felel meg, abban az esetben új fafajt ültetünk ki.”

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük