Maradandóan sérült fehér gólyákat fogad be a Chernel-kerti Madárvédelmi Mentőközpont gólyaudvara Kőszegen. Az egyébként beteg és mentett gólyák minden évben párba állnak, idén volt a legsikeresebb a költésük: 13 darab egészséges fiókával növelték a vadon élő állományt. Ezzel legalább 4, a természetből hiányzó fészket pótolnak most. 

Tartósan sérült gólyák élnek az Őrségi Nemzeti Parkoz tartozó egészen kicsi arbortéum, a Chernel-kert gólyaudvarában. Az itt dolgozó madármentők nemcsak gondozzák őket, de besegítenek nekik a fészekrakásba és a fiókák táplálásába is. A madarak ugyanis betegségeik ellenére párba állnak, így idén 13 fióka kelt ki 4 fészekben. Június közepén jelölőgyűrűzték őket, nyár végén pedig elhagyják majd az udvart. Az arborétumban egy vadon élő gólyapár is van, harmadik éve járnak vissza költeni a mentőközpont röpdeépületének tetején található fészektartóra. Ők négy fiókáról gondoskodnak jelenleg – jelzi az Őrségi Nemzeti Park.

Az udvarban élő madaraknak nem kell megtenniük a hosszú vándorutat, ezért hamarabb rakják le tojásaikat, mint vadon élő társaik. 

„A gyűrűzésnek köszönhetően több visszajelzést is kaptunk már arról, hogy az itt született gólyáink önállóan is megállják a helyüket. Szabadon engedett madarainkat többek között megfigyelték már Máltán és Németországban is” – jelzi az Igazgatóság.

Bechtold István ornitológus 1980-ban kezdett foglalkozni sérült ragadozó madarak mentésével és visszavadításával Kőszegen. Az ő példáját követve hozták létre a Chernel-kertben működő madárvédelmi mentőközpontot, amely ma sérült vagy elárvult, kizárólag hazánkban honos madarakat fogad be. A mentőközpontba leggyakrabban bekerülő madárfaj az egerészölyv, a vörös vércse, az erdei fülesbagoly, a macskabagoly és a fehér gólya. A sérüléseket legtöbbször áramütés vagy jármű okozza, illetve az is gyakori, hogy az állatok még fiókaként kiesnek a fészekből.  

A madarak egy része csak ideiglenesen él az udvarban, ám számos példány végleg itt talált otthonra. Attól függ, hogy gyógyuló vagy maradandó a sérülésük. A gyógyult madarakat és az elárvult fiókákat ún. repatriációs eljárás során juttatják vissza a természetbe. Ez azt jelenti, hogy a madarat fajától, korától függő, változatos módszerekkel felkészítik  az önálló, szabad életre, majd az egyedi megjelölés (gyűrűzés) után elengedik.

Több ezer madár köszönheti az életét az arborétum madárközpontjának:

1994 óta 117 madárfaj több mint 3.500 példánya fordult meg a központban, többségüket sikeresen szabadon bocsátották. Később ezek közül néhányat távoli helyeken is megfigyeltek. Három gólya együtt repült egészen Máltáig (légvonalban 1.289 km). Egy vörös vércse Albániában (612 km) került kézre. Egy gólyát négy, egy karvalyt csaknem három évvel a szabadon engedése után figyeltek meg újra. Vagyis az elengedett madarak képesek helytállni a természetben.

A mentőközpontban általában egyszerre százötven sérült madár él. Közülük a fehér gólyák, uhuk, gyöngybaglyok és a vörös vércsék a röpdékben évről-évre párba állnak és fiókákat nevelnek. Számuk az évek során meghaladta a kétszázat. Ha a szülő madárpár beteg is, a fiókák általában egészségesek, így ők visszakerülnek a természetbe, és a vadon élő állományok fennmaradását segítik.

Az idei nagyszámú Chernel-kerti szaporulat különösen fontos, mivel az utóbbi években az országos, így a Vas megyei gólyaállomány is csökkent. A kisgólyák legalább 4, a természetből hiányzó fészket pótolnak.

Nyitókép: Unsplash

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük