A klorátot tartalmazó gyomirtókat 2011-ben betiltották, de a vizek klórozásával és a különböző fertőtlenítő szereken keresztül (főleg most, a járvány idején) folyamatos a klorát utánpótlása – jelzi a WESSLING Hungary Kft. szakértője. Gyakori a határérték feletti klorátmennyiség az élelmiszerekben is, ezért az Európai Unió Bizottsága július 1-től szigorított.

Az Európai Unió területén már 2011-ben betiltották a klorátokat (ClO3 -ionokat) tartalmazó totális (nem szelektív) gyomirtó szereket, de még mindig magas mennyisége az élelmiszerekben és a vizekben. Ez azért lehetséges, mert a klórtartalmú fertőtlenítők melléktermékeként is klorát képződik. Ami igazán problematikussá teszi a vegyületet, hogy az élelmiszerbiztonsági és környezet-toxikológiai elemzések szerint káros hatású a melegvérű szervezetekre, köztük az emberre is.

A klorát legismertebb hatása a vér hemoglobinjának a károsítása (methemoglobinemia) és különböző vesebántalmak kiváltása – jelzi Dr. Szigeti Tamás János, a független laboratórium üzemeltetési igazgatója  honlapjukon.

A klorátionok mellett hasonló hatásúak a perklorát ionok is, amelyek elsődlegesen geokémiai eredetű, illetve ipari tevékenységből származó szennyeződésekként jelennek meg a környezetben.

Perklorátok  keletkezhetnek az általános fertőtlenítésre használt hipoklorit termékek bomlása során (főként vizek klórozásával hozható összefügésbe), de természetes geokémiai úton bizonyos kőzetekben is.

A perklorátok többek között gátolják a melegvérű élőlények – közöttük az ember – táplálkozás útján zajló jód-felvételét, így megzavarják a pajzsmirigy működését is.

 

A járvány miatt többet kellett fertőtleníteni

A koronavírus járvány miatt a különböző vízrendszereket, könnyen fertőződő felületeket fertőtleníteni kell. Általában a legolcsóbb és leghatékonyabb eljárás valamilyen klórtartalmú fertőtlenítőszer – mint például a nátrium-hipoklorit (Hypo), vagy vizes rendszerek esetében a klór-dioxid.

Mint Szigeti Tamás János elmondta, a vízi közművek gyakorlatában elengedhetetlen a csőrendszer és az ivóvíz fertőtlenítése, ezért nem róható fel nekik, ha az ivóvizekben esetenként kimutatható mennyiségben jelennek meg a klorát-ionok. De hozzá teszi: szükségszerű, hogy a fertőtlenítési technológia révén keletkező klorát-mennyiséget monitoring rendszerben (folyamatosan) ellenőrizzék. Mivel a klorát- és perklorátionok a vízen keresztül szennyezhetik a mezőgazdasági területeket is, az ivóvízen kívül fontos az élelmiszerek vizsgálata is, hogy a most megadott határértékek alatt maradjanak a termelők és a gyártók.

A 2020. július 1-től hatályba lépő értékek:

ÉlelmiszerekFelső perklorát határérték (mg/kg)
Zöldségek és gyümölcsök,
kivéve:  
0,05
a tökfélék és a kelfélék0,10
a leveszöldségek és fűszernövények 0,50
Szárított tea, vagy gyógynövény és gyümölcsforrázatok  0,75
Anyatejet helyettesítő tápszerek, táplálék kiegészítők, csecsemő gyógyászati termékek  0,01
Bébiételek 0,02
Feldolgozott, gabonaalapú élelmiszerek 0,01

Nyitókép: Unsplash.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük