Jelenleg a világon körülbelül két milliárd ember nem fér hozzá a hulladékgyűjtő szolgáltatásokhoz, ők a szárazföldre, a vizekbe dobják a szemetet, vagy elégetik. Ez a tény is hozzájárul azokhoz a megrendítő adatokhoz, melyeket most publikáltak a Science című tudományos folyóirat egy tanulmányában. Ezek szerint évente 30 millió tonna műanyag halmozódik fel a szárazföldön, 11 millió tonna kerül a tengerekbe, 50 millió tonnát pedig a szabadban égetnek el.

 

A 2016 és 2040 között több mint 1,3 milliárd tonna műanyag halmozódik fel a szárazföldön és az óceánokban, hacsak a világ nem lép fel drasztikusan ez ellen – mondja a psyh.org-enk egy 17 szakértőből álló tudós csapat, amely számítógépes modellt dolgozott ki a műanyag készletek mennyiségének és áramlásának nyomon követésére. A kutatás eredményeit a tudományos folyóirat, a Science is közli.

A felmérés szerint már biztosan kikerül a környezetbe: 710 millió tonna műanyag hulladék, azonnali és összehangolt beavatkozások ellenére is: 460 millió tonna a szárazföldön és 250 millió tonna a vizekben .

Az Oxfordi Egyetem vezette kutatás szerint jelenleg évente globálisan:

  • közel 30 millió tonna halmozódik fel a szárazföldön
  • 50 millió tonnát a szabadban égetnek el
  • további a 11 millió tonna kerül a tengerekbe

A szennyezés szintje az előrejelzések szerint évente emelkedik. 

Ha ez így halad tovább, 2040-ben:

  • 133 millió tonnát égetnek el
  • 77 millió tonna kerül a szárazföldre
  • 29 millió tonna pedig az óceánokba, tengerekbe

Ez akkor is megtörténik, ha a kormányok betartják kötelezettségvállalásaikat a műanyag szennyezés csökkentése érdekében. Tehát a jelenlegieknél drasztikusabb lépés kell.

A kutatásban közreműködő Leeds-i Egyetem akadémikusai elemezték a hatékony hulladékgazdálkodás szerepét a szennyezés csökkentésében, valamint azt is, mi történik, amikor a hulladékot nem gyűjtik össze, vagy pedig rosszul kezelik.

A program egyik vezetője, Dr. Costas Velis úgy véli: 

“A mostani tudományos kutatás először adott átfogó betekintést a megrázó mennyiségű műanyag hulladék felhalmozódásáról az ökoszisztémákban. Az igazán nagy baj az, amikot a hatalmas mennyiségű hulladékot elégetik, az égetés ugyanis komoly környezeti és egészségügyi károkkal jár.”

Nincs egy „csodás eszköz” a szennyezés csökkentésére – jelezték a tudósok. Az ipar és a kormányok beavatkozására van szükség.

Az elemzés szerint a szennyezés legnagyobb forrása a begyűjtetlen szilárd kommunális hulladék, amelynek nagy része a háztartásokból származik.

Jelenleg az összes műanyag hulladék körülbelül egynegyede begyűjtetlen, 2040-ben pedig majd a szemét egyharmada marad parlagon. Ez évi 143 millió tonna.

Bár az égetés csökkenti a szárazföldre és a tengerekbe kerülő hulladék mennyiségét, potenciálisan mérgező füstöket generál és hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez.

Ha így haladunk, a számítógépes szimuláció becslése szerint 2016 és 2040 között körülbelül két és negyed milliárd tonna műanyagot égetnek el, azaz több mint kétszeresét annak a mennyiségnek, amelyet várhatóan a szárazföldre és a vízi környezetbe terítenek.

Ed Cook, a Leeds-i Egyetem kutatója, aki szintén részt vett a projektben, elmondta: “A modern égetőművek kevés veszélyes anyagot bocsátanak ki. De más a nyílt égés, ahol potenciálisan mérgező anyagok szabadulnak fel.”

“Ezeket a toxikus anyagokat a hulladékkal foglalkozó emberek, valamint a közelben élő közösségek belélegzik.”

“Az égés kétélű kard. Csökkenti a műanyag mennyiségét, amely végül a tengerekben és a szárazföldön végezné, de számos egyéb környezeti problémát is felvet, beleértve a globális felmelegedést” – tette hozzá.

Mi lenne hát a megoldás?

A tanulmány rámutatott, hogy a hulladékkezelés javítása lenne az egyetlen valós tényező a szennyezés csökkentésére. De közben az ENSZ globális hulladékgazdálkodási kimutatásai szerint a világon körülbelül két milliárd ember nem fér hozzá a hulladékgyűjtő szolgáltatáshoz – ez várhatóan négy milliárd emberre fog növekedni 2040-re.

Dr. Velis elmondta: “Mivel a hulladékkezelés hiányos, az emberek maguk döntik el, hogyan kezeljék a szemetüket: nyílt égetéssel, lerakják a szabadban, vagy közvetlenül a folyókba öntik.”

Egy konzervatív becslés szerint legalább 11 millió hulladékgyűjtő létezik világszerte. Ez a marginalizált ágazat a begyűjtött hulladékokon keresztül egyfelől sokaknak megélhetést ad, ugyanakkor a válogatott anyagok újrahasznosíthatóak, ami ugyancsak jó. Annak ellenére, hogy fontos szerepet játszanak a műanyag hulladék globális csökkentésében, sok hulladéktelepnek nincsenek biztonságos munkakörülményei.

“A hulladéktelepek dolgozói hősök, akik nélkül lényegesen több műanyag kerülne a vizekbe” – mondta Vellis.

 

Az érdi hulladékfeldolgozó telep dolgozói 2019 novemberében

Nincs egy megoldás, csak sok van

A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy nincs egyetlen megoldás, amely csökkentené a műanyag hulladék áramlását az óceánokba. 

A számítógépes modell segítségével megvizsgáltak a hat forgatókönyvet, a különféle beavatkozások hatékonyságát. Egyetlen megoldás sem volt elegendő. Összefogva azonban csökkenthetik az óceánokba történő műanyagáramlást a 2040-re előrejelzett szint akár 80%-ával.

A hat pont, ami együtt hatékony lehet:

  • A műanyag-előállítás és felhasználás csökkentése, hogy elkerüljük a műanyag hulladéktermelés közel egyharmadát
  • Műanyag helyettesítése papírral és komposztálható anyagokkal
  • Termékek és csomagolások áttervezése, szemmel tartva az újrahasznosítást
  • A hulladékgyűjtés arányának növelése a közepes / alacsony jövedelmű országokban kb. 90% -ra az összes városi területen, és körülbelül 50% -ra a vidéki területeken.
  • A műanyag 23%-ának ártalmatlanítására, ha nem lehet újrahasznosítani
  • A műanyaghulladék-export csökkentése

Dr. Velis szerint a plasztik szennyezésről szóló új tanulmányuk tudományos forradalmat indíthat el, hasonlóan ahhoz, ahogyan az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület korai jelentései felhívták a figyelmet a globális felmelegedésre – és elindították az első lépéseket annak kezelésére. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük