Összefogtak a kémiai szúnyogirtás ellenzői egy közösségi oldalon, és egy blogot is létrehoztak

Akcióba kezdtek a ‘Biológiai szúnyogirtást’ blog és közösségi oldal írói és csoportjának tagjai; a cél az, hogy legalább az egyes önkormányzatok vezetői mondjanak nemet a kémiai szúnyogirtásra. Az előzményeket ismerjük: tavaly az Európai Unió betiltotta a csípőszúnyogok elleni légi kémiai védekezést, idén a júliusi esőzéseket követő szúnyogáradatra és a járványhelyzetre hivatkozva mégis elrendelték itthon.

 

Akár évtizedekig is tartják magukat a különböző kémiai hatóanyagok, gyomirtók, rovarölők ártalmatlan voltára vonatkozó állítások, amelyek aztán egyszer csak megdőlnek. A szúnyogirtásra alkalmazott, légi úton kijuttatható kémiai irtószerek is ide tartoztak; toxikológiai okok miatt és az EU-s normatíváknak megfelelően 2019-ben szűnt meg az engedélyezésük.

Mindezek ellenére idén július 27-én a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 180 napra újra jóváhagyta a deltametrin és természetes piretrin hatóanyagtartalmú biocid termékekkel végzett légi szúnyoggyérítést. Arra hivatkoztak, hogy a júliusi esőzések miatt elszaporodtak a szúnyogok, és a megfelelő mértékű gyérítés a meglévő biológiai, illetve földi, kémiai módszerekkel már nem biztosítható.

Mi a baj a deltamethrinnel?

A deltamethrin nevű szintetikus piretrin (piretroid) vegyület, amit általánosan használnak a gyérítés során, több kutatás szerint (például itt) felelős a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, az ADHD kialakulásáért, és mint az összes szintetikus piretroid, szerepel az endokrin rendszert zavaró anyagokat összefoglaló Colborn-listán is. Az Ökotárs Alatvány által működtetett kockázatos.hu leírta: „A deltamethrin szervezetbe kerülhet bőrön át, belégzéssel, illetve lenyelés útján. Leginkább köztéri rovarirtás során lélegezhetjük be. Felszívódása a bőrön keresztül csekély (1,5% alatt), és belégzés útján sem jelentős; azonban a por formátum, illetve a zárt terekben való kijuttatás ez utóbbi expozíciós útvonal jelentőségét növeli. Mivel a deltamethrin a béltraktusból szívódik fel legnagyobb arányban, a szennyezett élelmiszer útján történő felvétel bír jelentőséggel.” Tehát az az álláspont, miszerint az emberi szervezetre nem hat, erősen megkérdőjelezhető.

Van petíció, blog és közösségi oldal is

A peticiok.com-on már 2015-ben aláírást gyűjtöttek a környezettudatos szúnyoggyérítésért. A ‘biológiai szúnyogirtást’ blogon most megmutatják azokat a településeket, amelyek önkormányzata nemet mond a  kémiai irtásra. A 2020. augusztus 13-iki állapot szerint ide tartozik Fertőrákos, Farmos, Pilisvörösvár és Pusztaszer. Pusztaszeren a polgármester még ki is tett az önkormányzat facebbok oldalára egy tájékoztatót a biológiai eljárás előnyeiről. Fertődobozon és Piliscsabán az erre vonatkozó információkat még nem erősítette meg az önkormányzat. A cél az, hogy az egyes települések mondjanak nemet a kémiai módszerre: született erre egy formanyomtatvány, amelyet a települések lakói aláírhatnak és bevihetik az önkormányzatnak. A lakosság 51 százaléka kell ahhoz, hogy egy adott helységben, vagy település részen ne lehessen gyéríteni. „Ha egy kisebb utcaközösség akar kiállni a jogaiért, akkor ott is megtehetik ezt a dolgot, beviszik a hivatalba és várják a reakciót. Ha valaki belekezd szívesen közzétesszük az eredményeket. Mutassuk meg egymásnak a példákat. A sikeres példa inspirál, ha meg nem sikeres akkor lehet közösen gondolkodni.”

Hozzátesszük: a szúnyoginvázió a klímaváltozással egyre egyértelműbb és egyre kellemetlenebb. Tavaly tudósítottunk Jász-Nagykun-Szolnok megyéből arról, hogy a tiszazugi falvakban köd szerű sűrűségben jelentek meg a szúnyogok. Ez idén sem változott. Július közepén Szelevényen és környékén sokan bezárultak házaikba, és aki tehette, a kutyát is elzárta a szívférgesség veszélye miatt, ami bizonyítottan terjed szúnyogcsípéssel. A közeli Kunszentmártonban a helyzet egy fokkal rosszabb volt, beltéren, például több üzletben is arattak a szúnygok.  

Már korábban is szóltak, sokszor

Az MTA már 2017-ben és 2018-ban is felhívta a figyelmet arra, hogy milyen módszerekkel lehet éppen az ideihez hasonló esetet elkerülni. Leírták (itt),  hogy a klímaváltozás más hatásaival együtt számos új betegségterjesztő szúnyogfaj telepedett meg Európában, és több esetben is az általuk behurcolt vírusok (pl. Chikungunya-vírus, Dengue-vírus) okozta járványok alakultak ki egyes régiókban.

Magyarország is érintett, mutattak rá, hiszen a nyugat-nílusi láz vírusának megjelenése óta már minden évben ismertek humán megbetegedések, sőt, további rendkívül kockázatos vírusok (pl. Usutu-vírus) felbukkanását is kimutatták. Hazánkban három invazív szúnyogfajt írtak le, tartós megtelepedésükre is egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre.

2018-ben a felkészülés hiánya itt jelentkezett:

  • Hiányzik a kórokozók tömeges terjesztésére képes szúnyogfajok hatékony és folyamatos monitorozása, mivel
    (i) alig van a veszélyes szúnyogfajokat mind imágó-, mind lárvaállapotban pontosan meghatározni képes szakember, és ilyen irányultságú alkalmazott zoológusok képzése sem folyik;
    (ii) nem történik meg a vírusterjesztő fajok tenyészőhelyeinek éves feltérképezése, illetve ennek híján a felszámolásuk sem (ezt jelenleg a vízügy, illetve a katasztrófavédelem nem végezteti el megfelelő színvonalon).
  • Hiányzik mind a vírusterjesztő (vektor) rovarfajok, mind a hordozó gerinces fajok (vándormadarak, rágcsálók, háziállatok), mind pedig a lakosság vírusfertőzöttségének megfelelő szintű felmérése, amihez megfelelő számú, a feladat elvégzésre alkalmas laboratórium kijelölése, illetve létesítése lenne elengedhetetlenül szükséges.
    A rendelkezésre álló tudományos adataink alapján a jelenlegi, túlnyomórészt deltamethrin-alapú gyérítés időzítése, mértéke és kivitelezési módja is alkalmatlan a szúnyogállomány hatékony és tartós kezelésére.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalása idén is megerősítette, hogy a beavatkozások csekély „találati pontosságúak”, ezáltal jelentős felesleges  idegméreg-mennyiséget engednek a szabadba. Az elpusztított rovaroknak alig egy százaléka a szúnyog, viszont bizonyítottan sok az ökoszisztéma-szolgáltatásokban jelentős szerepű méhféle, illetve minden egyéb rovar, valamint közvetett tápláléklánc-hatásként a rovarevő gerinces állat is. Emellett az élővizekbe jutott deltamethrin a halakat, a hüllőket és a kétéltűeket is veszélyezteti.

Helyette van a biológiai gyérítés, ami szúnyogszelektív, tehát a célzott rovarra hat. A Bacillus nembe tartozó baktériumokat alkalmazzák, vagyis az általuk termelt toxint (Cry4). Ezek a mikrobák olyan spórákat termelnek, melyeket a szúnyoglárvák elfogyasztanak, a spórákból képződött anyagok megtámadják a szúnyog bélbolyhainak falát. Az emésztőcsatorna tartalma a testüregbe kerül, ahol mérgezést okoz és elpusztítja a lárvákat.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont idei állásfoglalásában kiemelten írt a hazánkban is regisztrált szubtrópusi ázsiai tigrisszúnyogról, aminek kedvezett a júliusi meleg idő és a csapadékos időjárás, hiszen felgyorsította a lárvák fejlődését.

Azt a Kutatóközpont is megerősíti, hogy ázsiai tigrisszúnyog különösen sok korokozót terjeszt, ezért kiemelten veszélyes, de a légi úton történő szúnyoggyérítés, amely csak az esti órákban végezhető, nem hatékony az egész nap aktív fajok ellen, amelyek közé a legtöbb idegenhonos faj tartozik. Ráadásul ezek a fajok csak bizonyos megyékben fordulnak elő, így a elő kellett volna térképezni az érintett területet. Enélkül  az irtás kis hatékonyságú az inváziós fajokra nézve, míg az ország nagy részén értelmetlen környezetterhelést hoz.

Az MTA azóta közzétett egy újabb felhívást (itt) annak érdekében, hogy a tigrisszúnyogok hazaijelenlétét  pontosan feltérképezzék. „Mindenképpen szükség van arra, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az ország mely pontjain vannak potenciális tigrisszúnyog-populációk, annak érdekében, hogy ezeket aztán célzottan tudjuk monitorozni és szűrni vírusokra. Ha irtani kell majd őket, akkor ezen információk alapján tudnak a döntéshozók hatékony gyérítési programot szervezni az adott területeken, és elkerülhető hogy az egész országot lepermetezzük egy környezetszennyező anyaggal.” 

Ha szeretnél a biológiai gyérítést támogató közösségi csoporthoz tartozni, letölteni a formanyomtatványt, és rendszeresen tájékoztatást kapni, arra itt is lehetőséged van.

About The Author

Vélemény, hozzászólás?