Tovább zajlik a Hajógyári-szigetre tervezett, természetpusztító árvízvédelmi beruházás engedélyezése. A szerdai közmeghallgatáson a megjelentek a hatóságok képviselőit kérdezték és észrevételeiket is jelezték.  

Szerdán volt az Óbudai-(Hajógyári)-szigetre tervezett árvízvédelmi beruházásról szóló közmeghallgatás, ahol a résztvevők a tervezőknek, a környezet- és természetvédelmi, valamint a bányafelügyeleti hatóságnak tehették fel kérdéseiket és az érszrevételeiket is jelezhették. Az eseményen a lakosság mellett ott voltak a kerületi polgármesterek, Óbuda-Békásmegyer parlamenti képviselője és a IV. kerület főépítésze is és a WWF Magyarország szakértői is.

A szervezet szerint éppen az egyik legrelevánsabb kérdésre semmiféle válasz nem érkezett, vagyis arra, „kinek érdeke egy olyan öncélú árvízvédelmi beruházás, amelynek a valódi célja ismeretlen, viszont az ott található, jó állapotú ártéri ligeterdőből közel 3 hektárnyit vágnának ki. A beruházás ráadásul növelné Budapest árvízkockázatát, a közpark és a zöldfelületek degradációjával járna, és megvalósulása esetén számos egyéb negatív következménnyel is lehet számolni”  –  írja a szervezet és hozzáteszi:

Arra sem kaptunk választ a tervezőktől, hogy a közjóléti szempontokat szolgáló szigettel kapcsolatos tervekről miért nem egyeztettek a lakossággal már kezdetektől, és miért nem vonják be őket a mai napig.

Az egyeztetés hiánya és az árvízvédelmi beruházás pusztító hatása miatt a terveket a közmeghallgatás összes résztvevője elutasította.”

A WWF Magyarország is arra kérte a hatóságot, hogy ne adjon engedélyt a beruházásra – az ellene szóló érveinket felvázolták a közmeghallgatáson.

Mint jelezték, a folyószabályozás előtti időkhöz képest 1%-ra zsugorodott az ártéri erdők kiterjedése Magyarországon. A területvesztés és a szennyezések következtében a vizesélőhelyekhez kötődő fajkihalás kétszer gyorsabb ütemben zajlik, mint a szárazföldön, ami alapjaiban veszélyezteti a vizekhez, vizesélőhelyekhez kötődő hasznosítási lehetőségeket, vagyis az ökoszisztéma-szolgáltatásokat.

„Egy nagyvárosban egy ilyen természetes ártéri erdő és zöldfelület hatalmas érték mind árnyékolás, mind hőszigetcsökkentő hatás, mikroklíma-szabályozás, szén- és pormegkötés, légszennyezés-csökkentés, rekreáció, horgászat, valamint árvízelvezetés szempontjából. Ezeket az ökoszisztéma-szolgáltatásokat teljes körűen figyelembe kell venni egy beruházás tervezésekor. Az Európai Unió biodiverzitás-stratégiája a városok zöldítését, városi zöldfelületek fejlesztését, a természetre alapozott megoldásokat tűzi ki célul. Ennek megfelelően a városokban lévő zöldfelületek felszámolására, integritásának megsértésére irányuló bármilyen tevékenység, beruházás elfogadhatatlan, a lakosság számára hátrányos, életkörülményeiket pedig jelentősen rontja” – mondta Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője.

Nyitókép: Magócsi Márton / MTI

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük