Eltűnnek, csorbulnak vagy gyökeresen átalakulnak természeti értékek és társadalmi szolgáltatások, amennyiben a Hajógyári-sziget árvízvédelme kiépül – jelzi állásfoglalásában a WWF Magyarország. 3 hektár ártéri erdő és az ahhoz kötődő védett élőlények vannak veszélyben, és ez csak egy része annak a csonkításnak, ami várható a beruházás nyomán. Mindeközben az engedélyezési eljárás folyamatban van, várhatóan szeptember 24-én hirdetik ki, hogy a beruházás kap-e környezetvédelmi engedélyt.

Zajlik az Óbudai-Hajógyári-sziget árvízvédelmi beruházásának környezetvédelmi engedélyezési eljárása, ami szeptember 24-én zárul le, ekkor a Pest megyei Kormányhivatal Környezet-, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály dönt, hogy kiadja-e az engedélyt a beruházásra a szigeten. Az árvízvédelmi beruházás terveit az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából a Viziterv Environ Kft. készítette és nyújtotta be a hatóság felé engedélyezésre 2020 júniusában.

A WWF Magyarország közleményében a következő pontokban foglalta össze állásfoglalását a beruházással kapcsolatban: 

  • A WWF szerint a Hajógyári-szigetre tervezett árvízvédelmi beruházás egy újabb városi zöldfelület eltűnés miatt káros, továbbá a jelenleg is keskeny folyómeder további szűkítése az árvízvédelem és a klímaváltozás hatásainak mérséklése szempontjából sem jó döntés;

Az árvízvédelmi munka eredményeként:

  • közel 3 hektár értékes ártéri erdő és az ahhoz kötődő védett élőlények elpusztulnak
  • a természetes folyópart és a közpark zöldfelülete jelentősen csökkenni fog
  • a Duna árterének kiterjedése tovább csökkenne, mely Budapest térségében az árvízi kockázatot 6-9 cm-rel növeli.
  • A többletkockázat a hatásvizsgálat szerint nem kompenzálható, ugyanakkor a Hajógyári-szigeten belül lehetővé teszi a fokozott beépítést.
  • A sziget nagyobb részére jellemző közparki funkció az időszakos elöntéssel összeegyeztethető, a beruházás azonban indokolatlan és túlméretezett: megtérülése a hatásvizsgálat szerint is 130 év felett van.
  • A fejlesztés figyelmen kívül hagyja a klímavédelmi és biodiverzitás-védelmi stratégiákat és rontja a terület széndioxid-elnyelő képességét. A sziget töltésekkel való védelme a talaj kiszáradását okozza, ami csökkenti a klímaalkalmazkodási képességet, rontja a zöldfelületek természetességi állapotát és az élhető városi környezetet.

Ez a sziget mindenkinek érték

A sziget északi részén lévő ártéri erdő természeti állapota jónak mondható, főleg ha figyelembe vesszük, hogy egy nagyváros közepén található – jelzi a független természetvédelmi szervezet. Nem természetvédelmi terület, de különlegességét az adja, hogy viszonylag érintetlen ártéri élőhelyeknek ad otthont. Egy 15 hektáros ártéri erdőt találhatunk a szigeten, az ott élő fajokkal. Előfordulnak itt ritka ízelt lábúak és denevérfajok, élnek vidrák, hódok és sokak által kedvelt és ismert énekesmadarak. A WWF megerősíti, hogy a Budapest szívének szomszédságában lévő sziget társadalmi hasznai felbecsülhetetlenek. Az ártéri erdőt és a közparkot a szabadba vágyó lakosság rendszeresen látogatja, ráadásul a természeti környezet adta légkör pótolhatatlan és egyedi ilyen közel a nagyvároshoz. 

Közleményükben azt is hozzáteszik, hogy a hajógyári-sziget sokak szándéka szerint a közeljövőben helyi védettséget kaphat, ami adottságai alapján könnyűszerrel indokolható. (Budapest természeti értékei közül már sok megkapta ezt a státuszt és a Hajógyári-sziget a következő helyi védett területek egyike lehet.) 

Tudtad a szigetről?

A Hajógyári-sziget teljes kiterjedése 108 hektár. Nem övezik árvízvédelmi töltések, aminek köszönhetően a természetes folyódinamika alakítja környezetét. Árhullámok során jelentős része víz alá kerül, néha az egész szigetet elöntheti a víz. A sziget növényzete ehhez alkalmazkodott és a szigetet használók is megtanultak együtt élni ezzel. A sziget északi felén egy közpark és 3 hektáros ártéri erdő található. A Hajógyári-sziget nem természetvédelmi terület, de az Ökológiai Hálózat része, sok növény és állatfaj otthona.  

A következő hetekben a hatóság feldolgozza a közmeghallgatáson elhangzott érveket és az írásban beérkezett észrevételeket, majd ezek alapján még hiánypótlásra szólíthatja fel a tervező céget. A hivatalos hatósági eljárás szeptember 24-én zárul, várhatóan ekkor hirdetik ki, hogy a beruházás kap-e környezetvédelmi engedélyt.

Nyitókép: MTI/MTVA

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük