2019-ben ezeket állíthatjuk a GMO-król

Sok a közbeszéd és ennek megfelelően a vélt vagy valós tudás is a genetikailag módosított növényekről. Hatásmechanizmusukat, következményeiket különféleképpen kommentálják az egészségvédők, a szakintézmények, a gyártók vagy a forgalmazók. A tudományos szakma azonban egyértelműen leszögezi: a jelenlegi tudás nem elegendő ahhoz, hogy a GMO-k egészségügyi, ökológiai, társadalmi vagy gazdasági kockázatait reálisan megítélhessék.

Kanadában engedélyezték először a génmódosított növényeket, majd világszerte megjelentek a termelésben. 1996-ban 1.7 millió hektár volt a termelési területük, 2009-ben 134 millió hektár.

A genetikailag módosított szervezetek, GMO-k (Genetically Modified Organisms) génállományát molekuláris géntechnológiai eljárásokkal a természetben elő nem forduló módon változtatták meg. A módszereket összefoglaló néven „modern biotechnológiának”, „géntechnológiának”, „génmódosításnak” vagy „génmanipulációnak” is nevezik. A technológiával lehetőség nyílik egy élő szervezet kiválasztott génjeinek, génszakaszainak átültetésére egy másik élő szervezetbe, mellyel új tulajdonságokkal ruházzák fel a befogadó szervezetet. Ennek következményei enyhén szólva is drasztikusak: a génmódosított növények leggyakoribb tulajdonsága az, hogy rovar-ellenállóak, vagyis minden egyes sejtje rovarölőszert (mérget)termel, így a kártevő rovart elpusztítja. Emellett gyomirtószer-ellenállóak is, tehát amikor totális gyomortószerrel (vegyszerrel) kezelik a növényeket, akkor a GM növény nem pusztul el – írja a gémeotérkép.hu.

A génmódosított szervezetek hosszú távú hatása egyelőre tudományos vizsgálatok tárgya
Fotó: Unplash

Nincs idő a hatását mérni

Hogy ezek a genetikai módosítások az emberi szervezetre hogyan hatnak, viták tárgya. Akár a sajtóban is több cikket olvashatunk arról, hogy a GMO-k nem veszélyesek, csak manipulációról és hisztériakeltésről van szó, a félelemkeltés megalapozatlan. A szerzők itt azzal érvelnek, hogy nincsenek tudományos eredmények, az elmúlt 25 év mezőgazdasági gyakorlata nem igazolja a riogatást.

A GM növények ellen felszólaló kutatók szerint éppen az eljárások, így a genetikai módosítások terén bekövetkezett fejlődés gyorsasága miatt egyelőre nem volt idő a lehetséges veszélyek feltérképezése akár az emberi egészségre vagy az élővilágra. A hosszú távú hatások tekintetében ugyancsak kevés idő telt el. Azért figyelemre méltó, hogy az Egyesült Államokban a GMO-k bevezetése óta a danaida lepkék és egyéb lepkefajok populációja lényegesen csökkent. A változás okát a génmódosított növényekben találták meg. A méhek kaptárelhagyása, amely most Magyarországon is vizsgálódások fókuszában áll, szintén lehet a GMO-k következménye lehet. De ha csak azt végiggondoljuk, hogy a GMO-k képesek a rovarokat önmaguk által elpusztítani, nehéz elfogadni a lehetőségét annak, hogy az emberi szervezetben nem hagynak nyomot.

A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy amennyiben ezek a génmódosított szervezetek a környezetbe jutnak, a további hatásukat nyomon követni nagyon nehéz, szinte lehetetlen. Ezért amit tehetünk, az a megelőzés: a mezőgazdaság GMO-mentessége, amelynek a GMO-mentes élelmiszerlánc lehet a hosszú távú haszna.

***

Magyarországon 2006-ban öt parlamenti párt fogalmazta meg a GMO-mentes stratégiát, és ehhez kapcsolódó stratégiai feladatokat. 2012. január 1-től pedig a hatályos új Alaptörvény is célként tűzi ki Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaságának biztosítását.

2016. szeptember 15-én jelent meg a GMO-mentességre utaló jelölésről szóló rendelet, amely lehetővé tette az élelmiszerek GMO-mentes jelölését és meghatározta annak részletes feltételeit. A jelenlegi európai uniós szabályozás szerint, amennyiben egy adott genetikailag módosított szervezetet az Unióban engedélyeztek élelmiszer- vagy takarmánycélú felhasználásra, akkor az áruk szabad áramlása okán azt forgalomba lehet hozni az Európai Unió teljes területén, így Magyarországon is. Az élelmiszerek és takarmányok esetében a GMO-ból előállított, illetve az azt tartalmazó élelmiszerekre és takarmányokra az uniós jogszabályok kötelező jelölést írnak elő. Ugyanakkor bizonyos állati eredetű termékek kívül esnek az uniós jelölési kötelezettségen, ilyenek pl. a méhészeti termékek és a GM takarmányt fogyasztó állatok teje, húsa vagy tojása.

About The Author

Vélemény, hozzászólás?