A fenntartható kert lényege a talaj, amire folyamatosan figyelni kell

Minden kert egyedi. A kert mérte, fekvése, lejtése, tájolása, a benne található növények, az alaptalaj sajátosságai, a korábbi kezelései mind meghatározóak, ha termeszteni szeretnénk.

A biokertészek, gazdálkodók úgy tekintenek a kertre, mint egy élő rendszerre, melynek az egyik legfontosabb előfeltétele a jó minőségű termőtalaj. A talaj termékenysége a gazdálkodás kulcsa, melynek előterében a növények, állatok és a talaj természetes egyensúlya van.

A kert talaja is él. Élővilágának, valamint a talaj természetes termékenységének, stabilitásának, vízmegtartásának és biodiverzitásának fenntartása és erősítése mind feladat. Ide tartozik a talajtömörödés, a talajerózió és a talajban lévő szervesanyag-tartalom csökkenésének megelőzése és visszafordítása, továbbá a növényeknek elsősorban a talaj ökoszisztémáján keresztül történő táplálása is.

Így növelhető a talaj termőképessége

A természetes talajokban a bennük élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) állítják elő, illetve alakítják felvehető formájúvá a növények számára szükséges tápanyagokat. Ez az adott talajra jellemző növényállomány létrehozására elegendő. Ha tehát növelni akarjuk a termőképességet és a humusztartalmat, akkor be kell vinnünk többlet tápanyagot.

A talaj termékenysége a gazdálkodás kulcsa, melynek előterében a növények, állatok és a talaj természetes egyensúlya van

A biogazdálkodók ezt komposzt, állati trágya felhasználásával teszik, illetve ma már a megfelelő baktériumok beoltásával. A komposztálást bárki megoldhatja otthon, csak szerves anyagot kell összegyűjtenie: lombot, a levágott füvet, zöldséghéjat sok egyéb mellett.

A komposztálás során tulajdonképpen egy biokémiai folyamat zajlik, hiszen a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) enzimek, oxigén és hő segítségével lebontják a szerves anyagokat. Ez történik a lehullott levelek lazább rétegei közt, ahol még megfelelő az oxigénellátás. Az erdők talaján természetes körülmények között kap tápanyagot a növényzet a lehullott lombból, de ez a folyamat játszódik le a szántóföldeken is, ahol a gyökér és szármaradványokból képződik szerves anyag.

Mindenből csak amennyit szükséges

Az ökogazdák arra törekednek, hogy mindenből annyit használjanak, ami a talajnak, a növényeknek szükséges. Ne trágyáznak túl, a műtrágyát kerülik, akárcsak a felszívódó növényvédőszereket, gyomirtó vagy talajfertőtlenítőket. Általánosan elfogadott az is, hogy a talajlakó élőlényekkel benépesített élő talaj biztosítja az egészséges növényi és állati termékeket, tehát erre is nagyon odafigyelnek.

Az egyik legkedveltebb talajjavító a biokertekben az alginit, az elmállott bazalttufából és mészkőből álló nagy szervesanyag-tartalmú ásványi anyag, amely 3-4 millió évvel ezelőtt keletkezett egykori vulkáni krátereket kitöltő tavakban. Nagyon magas a humusz, mész és agyagtartalma, mikro- és makroelemekben gazdag. Csak a Kárpát-medencében található egyébként az adott összetételben. Magyarországon belül Pulán és Gércén bányásszák a legrégebb óta.

A komposztáláson keresztül természetes körülmények között kap tápanyagot a növényzet

Csak a talaj

Amerikában azokat a talajokat is ökoként ismerik el, amelyeken hidroponikus (talaj nélküli növénytermesztési módszer, amelyben valamennyi tápanyag szállítása, a növényekhez való eljuttatása a vízen keresztül történik) termelés zajlik. Az EU 2014-ben mondta ki, hogy az ökológiai növénytermesztés alapja a növényeknek elsősorban a talaj ökoszisztémáján keresztül történő táplálása, így a hidroponikus termelés nem engedhető meg.

Végül figyeljünk oda arra, ha kiskertet szeretnénk, hogy abban a komplex rendszerben, amit kertnek nevezünk, nagyon fontos, hogy a talaj adottságának megfelelően válasszuk meg a termeszteni kívánt növényfajokat, fajtákat, így nem vagy kevéssé kell pótolni a tápanyagot.

Nyitókép: Francesco Gallarotti/Unsplash

About The Author

Vélemény, hozzászólás?