“A tudós, a döntéshozó és a helyi ember együtt határozzon a Földről”

145 ország 50 szakértője állította össze azt az jelentést, mely az ökoszisztéma változásait értékeli, átfogó képet ad a gazdasági fejlődés irányairól és a természetre gyakorolt hatásukról. Az ENSZ-megbízásából készített tanulmány szerint a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyegeti a Földet.

Molnár Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa reagált a publikációra: “ez az első olyan átfogó értékelés, amely azt mondja, a tudomány nem elég ahhoz, hogy megmentsük a Földet és jól értékeljük a körülöttünk zajló természeti változásokat. Figyelembe kell venni azoknak az embereknek a tudását is, akik ott élnek és gazdálkodnak a tájban”.

Molnár Zsolt az M1-nek adott nyilatkozatában kiemelte: a tudomány a világ alaptörvényeit keresi, és nagyon sokszor megfeledkezik a helyi specifikumokról. „A helyi embert az egész világ nem érdekli, de nagyon ért a helyi dolgokhoz. Szerinte a mostani tanulmány nyomán talán a döntéshozók is észreveszik, már nem csupán kizsákmányoljuk a Földet, de ezt olyan mértékben tesszük a vadon élő állatokkal és növényekkel, a természettel, hogy az életszínvonalunk is csökkenni fog”.

Hozzátette, hogy miközben háromszorosára növeltük termelékenységünket a mezőgazdaságban, a szárazföldek negyedén csökken a termékenység – annyit rontottunk a talaj minőségén, például a műtrágyázással. Miközben nő a lakosság, a klímaváltozással egyre gyakoribbak az aszályok és a viharok is, amivel szintén csökken a termékenység. Afrikában egyre többen vándorolnak egyik országból a másikba, mert az aszály miatt nincs mit enniük. “Ez a klímamigráció sokkal nagyobb mértékű, mint amit mi Európában érzékelünk” – summázta.

Nyitókép: Sasa Stories/Unsplash