A természet hozzáadásával, baktériumok segítségével jönnek létre az ökobarát téglák

A baktériumok hasznosíthatóságának számos építőipari kutatási területe létezik. Többek között kísérletek folynak betonokkal és habarcsokkal is. Ez azért nagyon lényeges az ökoszisztéma szempontjából, mert ma a cementgyártásból származik a globális légszennyezés öt százaléka. Több innováció is van, de a vezető cement- és téglagyártók egyelőre figyelmen kívül hagyják ezt.

A becslések szerint 2018-ban 1,23 billió téglát gyártottak, ami mintegy 800 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményez. Az adatok azt is megmutatják, hogy a világ széndioxid-kibocsátásának 5 százaléka ma a cementgyártásból származik. A szennyezésnek két forrása van. Az első a cementgyárak energiaigénye, ide tartozik a fűtés, az őrlés, a szállítás. A második a mészkő kalcinálása (szén-dioxid vesztése), ami leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a mészkő égetése során, annak karbonát tartalmából szén-dioxid lesz.

Környezetkímélő megoldásokon már sok éve dolgoznak kutatók, de a cementipar élén álló néhány globális nagyvállalat egyelőre nem ad teret az innovációknak. Köztük is vezető helyen van a Portland, ami 1824-ben kezdte el ma is töretlen útját, miután Joseph Aspdin leedi kőművesmester szabadalmaztatta cementgyártási eljárását. Ennek során „égetett és oltott mészkövet egy bizonyos mennyiségű agyaggal” és vízzel péppé kevert, majd kiégetett. Ma a Portland a globális cementgyártás több mint 70 százalékát uralja.

A világcégek átállíthatnák üzleti modelljüket a fosszilis-intenzív gyártású cement kiváltására, de a vállalatok szerint jelenleg egyik ökobarát megoldás sem fedi le a felvásárlói igények mértékét.

A legéletképesebbnek a piacon a bioMASON tűnik, mely Észak-Karolina államban Ginger Krieg Dosier építész fejlesztése. Dosier 2009-ben kezdett el kutatni talajlakó baktériumokra koncentrálva. A tengeri homokkő kialakulását vizsgálta, és a természet utánzásában, vagyis egyfajta biomimikriben gondolkodott.

Arra fókuszált, hogyan tudnak a tengerben a baktériumok homokszemcséket egybekötni.

A homokhoz különféle tápanyagokat, vizet, kalciumot és egy Sporosarcina pasteurii nevű talajlakó baktériumot adott. Végül sikerrel járt. “A kalcium ionok és a baktériumsejtek egy olyan kalcium-karbonát héjat hoznak létre, amely a részecskék egymáshoz tapadásával jár” – mondja Dosier. Két év kísérletezés után megszületett az első „bébitégla”, ahogy az építész nevezi.

Egy biotégla előállítása két-három napig tart, míg a kemencében égetett változat három-öt nap alatt készül el. Ráadásul szobahőmérsékleten, vagyis energiaigényes kohók mellőzésével, kalcinálás, égetés nélkül. Szétbontott betont is képes megkötni az eljárás, ami azt jelenti, hogy a törmelék újrahasznosítható.

Az észak-karolinai Durham-i kísérleti üzem folyamatosan termeli a biotéglát, de az igény jóval nagyobb lenne a 29 embert foglalkoztató gyár kapacitásához képest. Több tucat házat, iskolát, teret építettek a régióban bioMASON felhasználásával. (A nyitóképen látható házhoz is felhasználták az anyagot.) A kutató megállás nélkül tárgyal a nagyvállalatokkal, hogy vegyék át a technológiát a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.