Akvapónia: halakkal segíthetik a fenntartható mezőgazdaságot

Az Európai Parlament Kutatószolgálata az akvapóniát a „tíz technológia, amely életünket megváltoztathatja” listájára emelte idén tavasszal. Az akvapónia az akvakultúra és a hidropónia sajátos ötvözete: az akvakultúra halak, kagylók, puhatestűek, vízinövények, algák és más vízi szervezetek tenyésztését jelenti. A hidropónia pedig a talaj nélküli növénytermesztés egy olyan módja, amelynek során tápfolyadékot használnak egy speciális, általában kőzetgyapot tápközegben.

Szerző: Bugyi Balázs

Az akvapónia a két módszert olyan formában egyesíti, hogy egyúttal megszünteti azok hátrányait, és egy zárt melléktermék-mentes ökoszisztémát hoz létre.

Az akvapónia a halak és a növények szimbiózisára épül, a növények előállítása tartályos vagy tavas rendszerekben történik. A technológia lényege, hogy a halak tartályából, azok szerves trágyájával dúsított vizet a különféle természetes közegbe (például agyaggolyó, kavics, perlit, kőzetgyapot) ültetett növények alatt áramoltatják, ezáltal a növények tápanyagellátása vegyi anyagok nélkül is lehetséges.

A halürülék tápanyagforrásként szolgál a növények számára a víztartályban. Tartalmazza a legfontosabb tápanyagokat, úgy, mint nitrogén, kálium, foszfor és ammónia. Ezek az anyagok nitráttá alakulnak át nitrifikáló baktériumok segítségével, amelyeket a növény ilyen formában fel tud venni a gyökérzetén keresztül. Egyúttal megszűri a visszaáramló vizet, ami 100%-ban tiszta lesz. Így a rendszer majdhogynem teljes egészében öntisztítóvá válik.

Egyedüli beviteli anyagot a halak etetése és a növények számára biztosított mikrotápanyag jelent.Ez egy tökéletesen fenntartható rendszer, amely a természet ökoszisztémáját utánozza.

Aztékok nyomán

Az első akvapóniához kötődő alkalmazás az aztékok nevéhez fűződik, akik a tavak felszínén úgynevezett csinampákat, más szóval mesterséges szigetek és csatornák hálózatát hozták létre. Ezekben a szigetekben termesztették a növényeket, amelyek gazdag tápanyagforrását a tó vize és üledéke jelentette. Kína déli részén, Thaiföldön és Indonéziában a vízzel elárasztott rizsföldeken alkalmazták az akvapónia kultúráját, ahol a rizs és haltenyészet egymást erősítve valósult meg.

Üzemeltetés és fenntartás

Az akvapónia fenntartásához és üzemeltetéséhez 4 fontosabb ismérvet kell elsajátítanunk:

* a vízzel teli tartály fenntartása
* halak etetése
* növények tápanyagszükségleti szintjének meghatározása
* a baktériumok nitrifikáló képességének „beállítása”

Amennyiben egyszer sikerül az optimális szintre beállítani a rendszert, később már a munka 95%-a automatizálódik és sokkal kevesebb dolgunk lesz.

Növények és haltípusok

Fontos, hogy a kiválasztott halaknak és növényeknek hasonló igényeik legyenek a hőmérséklet és PH-érték tekintetében. Növények, amelyek bármilyen akvapónia rendszerben nyugodtan termeszthetők: leveles saláta, kelkáposzta, rukkola, bazsalikom, menta, torma, metélőhagyma.

Nagyobb halállomány mellett üzemeltetett rendszerekben további magasabb tápanyagigényű növények is termeszthetőek, mint például: paradicsom, paprika, uborka, bab, borsó, brokkoli stb. Az ajánlott halfajták pedig a következők: díszhalak (aranyhal), naphal, ponty, sügér.

Véleményem szerint a technológia legnagyobb előnye az, hogy 90%-al kevesebb a vízigénye, mint a hagyományos gazdálkodásnak, ráadásul a felhasznált víz újrahasznosul. További előny, hogy a növények egész évben termeszthetőek, nincs szükség öntözésre, amely az egyre nagyobb vízhiány és az infrastruktúra kialakítása miatt egyaránt költséges. Azt is kiemelném, hogy egyszerre kétféle élelmiszerforrás biztosítható a rendszer révén.

Nem igényel mezőgazdasági területet, vegyszerezést, nem teszi tönkre a bioszférát, és ami rendkívül fontos, hogy elméletileg bárhol kialakítható. Ezért egyre inkább népszerű a városokban, és ott, ahol nem áll rendelkezésre elegendő művelésre alkalmas terület. A lokális ellátás pedig azért fontos, mert így elmarad a szállítás, tárolás, hűtés, tartósítás és a növény a szüreteléstől számítva viszonylag korán és frissen fogyasztható.

Nincs szükség mezőgazdasági gépek használatára sem ezáltal, nincs olaj és gázfogyasztás. A rendszer egyszerre old meg környezeti-, élelmiszer- és energiaválságot. Kevésbé munkaigényes, ráadásul a monokultúra alkalmazásának sincsenek kockázatai. Nem keletkezik hulladék sem, nincsenek patogén gombatenyészetek, amelyek a növényt megtámadják a gyökérrendszeren keresztül, a halak esetében pedig nem keletkezik ammónia, amely a kipusztulásukhoz vezetne. Ez utóbbi jelent a hagyományos haltenyészetek esetében a legnagyobb fejtörést.

Az akvapónia alkalmazásakor, úgy gondolom, ezek a gondok teljesen megszüntethetőek. Ez egy mini ökoszisztéma, ahol a rendszer részvevői is egészséges életformát folytathatnak. Mivel a gyökerek állandó kontaktusban vannak a tápanyaggal és az oxigénnel, a növény gyorsabban tud fejlődni, és 2-3–szor nagyobb terméshozam várható. Az azonnal rendelkezésre álló és elérhető tápanyagforrás miatt a növények gyökérzete kisebb teret foglal el, kevésbé versengenek egymással, és emiatt nagyobb sűrűséggel termeszthetőek. Nem kell trágyát használni, és az eljárás során nincs gyom sem.

Hátránya, hogy meglehetősen magas a beruházási költség, ami 8-10 hónapon belül akár meg is térülhet, attól függően, milyen méretgazdasági egységről van szó. A víz körforgását biztosító öko vízpumpa energiaigénye nem túl magas, ugyanakkor a mesterséges fénymegvilágítás alatt történő tenyészet viszonylag drága. Emiatt célszerű – amennyiben lehetséges – természetes megvilágítás alatt működtetni a rendszert. Az egyik legnépszerűbb bevált módszer a tetőtéri üzemeltetés. Az energiaköltségek a megújuló energia biztosítása mellett redukálhatóak.

Lehet pro és kontra érvelni az akvapóniával kapcsolatban, ám az bizonyos, hogy a fenntartható mezőgazdaságon belül ma az egyik leghatékonyabbnak tűnő modell. Ezt jelzi, hogy az Európai Unió Kutatószolgálata idén tavasszal a felvette azon tíz technológia listájára, „amely az életünket megváltoztathatja”.

Nyitókép: Pille Piin Riske / Unsplash

Források:

The aquaponic source
The Guardian
Thorilex
The Old Farmers Almanac
Raincost Aquaponics
Economic Times
Wikipedia
Agrárszektor.hu
Planetexperts.com
Hellohomestead.com