“Átgondolt fejlesztések nélkül nincs klímavédelem”

Átgondolt fejlesztések, és a hozzájuk szükséges források meghatározása nélkül felelőtlenség volna hosszú távú klímavédelmi kötelezettségeket vállalni – jelentette ki Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet, nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségeit pedig továbbra is teljesíti, de a 2050-re tervezett klímavédelmi célok elfogadása előtt uniós szinten fejlesztési kereteket kell kijelölni.

A szén-dioxid-mentesség költségeit felelősségteljesen ma még senki nem tudja meghatározni – tette hozzá. A tárcavezető szerint fejlesztési támogatások nélkül akár 30-40 százalékkal is emelkedhetnek a rezsiköltségek, a kormánynak azonban – mint fogalmazott – ezek alacsonyan tartása is éppúgy feladata, mint a munkahelyek védelme vagy a gazdaság versenyképességének erősítése.

Szijjártó Péter kitért a Nemzetközi Energiaügynökség figyelmeztetésére is, amely a klímavédelem ellehetetlenülésétől tart az atomerőművek visszaszorítása miatt. A miniszter ezért visszautasította a nukleáris energia akár politikai, akár más okokból történő negatív diszkriminációját.

Az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás Magyarországon 40 százalékkal alacsonyabb, mint a klímaváltozás elleni harc úttörőjének tekintett Németországban, és 2030-ig a belföldi energiatermelés akár 90 százaléka is mentessé válhat az üvegházhatású gázoktól nap- és atomerőművekre alapozva – fogalmazott a miniszter.

Mint tudjuk, az uniós állam- és kormányfők csütörtöki csúcstalálkozóján komoly vita alakult ki az éghajlatvédelemről. Az eredeti tervek úgy szóltak, hogy 2050-re vállalják a tagállamok, csak annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, amennyit ki tudnak egyenlíteni.

Az észt, a lengyel, a cseh és a magyar miniszterelnök azonban nem tette le a voksát a karbonsemlegesség mellett.A megállapodásban végül csak a párizsi éghajlategyezményre hivatkoztak, és lábjegyzetbe került, hogy ez „a tagállamok nagy többségének” 2050-et jelent.