Nagy előrelépést jelentene a biobenzin-használat fellendülése

Etanol felhasználásával 70 százalékkal csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása a fosszilis üzemanyagokhoz képest. Mégis vannak kritikák, amelyek elsősorban etikailag kérdőjelezik meg a bioüzemanyagok létjogosultságát.

A napokban a kormány elé kerülő jogszabályi változás elfogadása esetén a következő évtizedben megemelkedhet a motorüzemanyagokba kevert bioetanol, illetve biodízel aránya. Ennek kapcsán ismét felélénkültek a hangok az anyagot támogatók és ellenzők részéről egyaránt.

A bioetanol olyan üzemanyag, aminek az előállításához magas cukortartalmú energianövényt használnak fel, így például cukorrépát, cukornádat. Alkalmasak a keményítő tartalmú növények is, a kukorica, búza, burgonya, vagyis azok, amelyekből kémiai-biológiai reakciók sorozatával cukrot lehet nyerni. A cellulóz tartalmúak ugyancsak megfelelőek, így a fűfélék, szalma, gabonaszárak.

Az évente megújuló növényekből előállított üzemanyag semleges az üvegházhatásra, ugyanis a növény növekedése közben befogadott szén-dioxid kiváltja azt a károsagyagot, ami a biobenzin elégésekor a légkörbe kerül. Ám ez az egyenlőség kizárólag akkor érvényes, ha a növényt olyan helyen termesztik, ahol más növény nem volt korábban, nem irtanak erdőket például. A kutatások szerint az etanol üzemanyag alkalmazása a közlekedési szektorban mintegy 70 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét.

Mit tud a bioetanol?

Magyarországon 2007-ben jelent meg a kutakon az E 85-ös bioetanol üzemanyag, ami 85 százalékban bioetanolt, 15 százalékban benzint tartalmazott. Az autósok azt tapasztalták, hogy az E85-ös lényegesen nagyobb motorteljesítményt ad le, bár nagyobb a fogyasztás is. Több kút is elkezdte forgalmazni, nagyon gyorsan lett nagyon népszerű, hiszen 100 forinttal volt olcsóbb az ólommentes benzinnél. A 2011. végi jövedékiadó-emelés literenként bruttó 90 forintos áremelkedést hozott, ami szinte teljesen ellehetetlenítette a hazai E85-kereskedelmet. Vagyis akkor megvétózták a biobenzin terjedését.

Jelenleg a bioetanol bekeverési aránya 5 százalék – E5. A szakemberek szerint minél előbb szabályban kell lefektetni azt, hogy a benzinbe, gázolajba kevert etanol elérje a 10 térfogatot %-ot, ha el akarjuk érni az unió által előírt kötelezettségeket. 2020-ra ugyanis az EU-ban az üzemanyagok legalább 10%-ának kell megújuló energiából származnia. Azt, hogy milyen jellegű megújuló energia legyen, nem határozták meg.

Tudnunk kell, hogy a bioetanolnak két generációja van: az első generációba tartozik a kukorica, búza és egyéb, az élelmiszergyártásban is felhasznált növény. A második azonban már növényi hulladékból, fel nem használt, szabályozás által hulladéknak minősített anyagokból gyártott biobenzin.

Ma hazánkban két etanolüzem működik. A Hungrana illetve a Pannonia Ethanol gyárai éves szinten mintegy kétmillió tonna kukoricát dolgoznak fel, amelyből közel 900 millió liter etanol készül. A két gyár kizárólag kukoricából készít etanolt (első generációs anyag). A kukoricaszemek esetében csak a keményítőből készítenek alkoholt, minden egyéb rész – a fehérje, a rost, az egyéb ásványi anyagok, zsírok – takarmányként felhasználhatók. Világviszonylatban harmadik helyen állunk az etanol-előállítás terén, a Pannonia pedig Európa legnagyobb EU-gyártója.

Kritikák – etikai alapon

Az EU bizottsága néhány éve bevezetett egy új felső korlátot az első generációs közlekedési célú bioüzemanyagokra: 2020-ban maximum 7%, 2030-ban 3,8% aránnyal. Egyúttal kötelezővé tette a másfajta „alacsony kibocsátású üzemanyagok” (ide tartoznak a második generációs bioüzemanyagok) 7 százalékos arányát a közlekedésben.

Az első generációs anyagok korlátozásának etikai és környezetvédelmi okai vannak a nézet képviselői szerint. Az EU-ban is hangos kritikák úgy szólnak, hogy nem etikus élelmiszerként felhasználható növényekből (kukorica, búza,növényi olajok) üzemagyagot előállítani, amikor a Föld másik oldalán éhínség van. Mindemellett – mondják – ez versenyt támaszt az élelmiszerként való felhasználással szemben, és a bioetanol előállítása megemelheti az élelmiszerek árát. Európában terjed a pálma-, illetve kókuszolaj használata, a termesztés miatt őserdőket vágnak ki, és ez felgyorsítja az éghajlatváltozást. Ez ugyancsak az első generációs bioetanol ellen szól.

Ezzel szemben állnak azok a vélekedések, melyek hangsúlyozzák, hogy az üzemanyagként felhasznált növényeket, például a takarmánykukoricát szinte nem is használja az élelmiszeripar. A gyártás a növény keményítőtartalmát vonja ki, a többi állati takarmány formájában visszakerül az élelmiszerláncba. Vagyis például GMO-mentes fehérjetakarmányhoz jutnak az állatok. Ütköznek a szakmai álláspontok azon a téren is, hogy mekkora a bioetanol energiamérlege: egyes elemzések arra jutottak, hogy az előállítása több energiát igényel, mint amennyi az elégetésével nyerhető belőle, mások szerint viszont pozitív a mérleg.

A Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) a Világgazdaságnak még az év elején elmondta, hogy egyelőre ipari mennyiségben második generációs biobenzin nem előállítható hazánkban. Ugyanakkor azt is kihangsúlyozták, hogy nagymennyiségű eladatlan kukorica áll a rendelkezésre, tehát sem attól nem kell tartani, hogy nem jutna az élelmiszerellátásra, sem attól, hogy felmennének az élelmiszerárak.

Innovatív megoldások is vannak: januárban magyar és belga kutatók bejelentették, hogy cellulózból is tudnak biobenzit előállítani. A Leuveni Katolikus Egyetem belga és az MTA Energiatudományi Kutatóközpont magyar kutatói eredményét a Nature Energy tudományos lapban publikálták. Az elegyben 11-18 százalék között volt a bioszén, vagyis teljesül az EU 10 százalékos célja.

A régió több országa már lépett: Bulgáriában 9 százalékos a kötelező bekeverési arány, de a piacukon ott van az E10-es is, amely Franciaországban 2009, Németországban és Finnországban 2011, Belgiumban 2017 óta kapható, négy további uniós országban pedig jövőre hozzák forgalomba a biobenzint.