Nagy előrelépést jelentene a biobenzin-használat fellendülése

Etanol felhasználásával 70 százalékkal csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása a fosszilis üzemanyagokhoz képest. Mégis vannak kritikák, amelyek elsősorban etikailag kérdőjelezik meg a bioüzemanyagok létjogosultságát.

A napokban a kormány elé kerülő jogszabályi változás elfogadása esetén a következő évtizedben megemelkedhet a motorüzemanyagokba kevert bioetanol, illetve biodízel aránya. Ennek kapcsán ismét felélénkültek a hangok az anyagot támogatók és ellenzők részéről egyaránt.

A bioetanol olyan üzemanyag, aminek az előállításához magas cukortartalmú energianövényt használnak fel, így például cukorrépát, cukornádat. Alkalmasak a keményítő tartalmú növények is, a kukorica, búza, burgonya, vagyis azok, amelyekből kémiai-biológiai reakciók sorozatával cukrot lehet nyerni. A cellulóz tartalmúak ugyancsak megfelelőek, így a fűfélék, szalma, gabonaszárak.

Az évente megújuló növényekből előállított üzemanyag semleges az üvegházhatásra, ugyanis a növény növekedése közben befogadott szén-dioxid kiváltja azt a károsagyagot, ami a biobenzin elégésekor a légkörbe kerül. Ám ez az egyenlőség kizárólag akkor érvényes, ha a növényt olyan helyen termesztik, ahol más növény nem volt korábban, nem irtanak erdőket például. A kutatások szerint az etanol üzemanyag alkalmazása a közlekedési szektorban mintegy 70 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét.

A megújuló növényekből előállított üzemanyag semleges az üvegházhatásra

Mit tud a bioetanol?

Magyarországon 2007-ben jelent meg a kutakon az E 85-ös bioetanol üzemanyag, ami 85 százalékban bioetanolt, 15 százalékban benzint tartalmazott. Az autósok azt tapasztalták, hogy az E85-ös lényegesen nagyobb motorteljesítményt ad le, bár nagyobb a fogyasztás is. Több kút is elkezdte forgalmazni, nagyon gyorsan lett nagyon népszerű, hiszen 100 forinttal volt olcsóbb az ólommentes benzinnél. A 2011. végi jövedékiadó-emelés literenként bruttó 90 forintos áremelkedést hozott, ami szinte teljesen ellehetetlenítette a hazai E85-kereskedelmet. Vagyis akkor megvétózták a biobenzin terjedését.

Jelenleg a bioetanol bekeverési aránya 5 százalék – E5. A szakemberek szerint minél előbb szabályban kell lefektetni azt, hogy a benzinbe, gázolajba kevert etanol elérje a 10 térfogatot %-ot, ha el akarjuk érni az unió által előírt kötelezettségeket. 2020-ra ugyanis az EU-ban az üzemanyagok legalább 10%-ának kell megújuló energiából származnia. Azt, hogy milyen jellegű megújuló energia legyen, nem határozták meg.

Tudnunk kell, hogy a bioetanolnak két generációja van: az első generációba tartozik a kukorica, búza és egyéb, az élelmiszergyártásban is felhasznált növény. A második azonban már növényi hulladékból, fel nem használt, szabályozás által hulladéknak minősített anyagokból gyártott biobenzin.

Ma hazánkban két etanolüzem működik. A Hungrana illetve a Pannonia Ethanol gyárai éves szinten mintegy kétmillió tonna kukoricát dolgoznak fel, amelyből közel 900 millió liter etanol készül. A két gyár kizárólag kukoricából készít etanolt (első generációs anyag). A kukoricaszemek esetében csak a keményítőből készítenek alkoholt, minden egyéb rész – a fehérje, a rost, az egyéb ásványi anyagok, zsírok – takarmányként felhasználhatók. Világviszonylatban harmadik helyen állunk az etanol-előállítás terén, a Pannonia pedig Európa legnagyobb EU-gyártója.

Itthon éves szinten mintegy kétmillió tonna kukoricát dolgoznak fel, amelyből közel 900 millió liter etanol készül
Fotó: Pannonia Ethanol

Kritikák – etikai alapon

Az EU bizottsága néhány éve bevezetett egy új felső korlátot az első generációs közlekedési célú bioüzemanyagokra: 2020-ban maximum 7%, 2030-ban 3,8% aránnyal. Egyúttal kötelezővé tette a másfajta „alacsony kibocsátású üzemanyagok” (ide tartoznak a második generációs bioüzemanyagok) 7 százalékos arányát a közlekedésben.

Az első generációs anyagok korlátozásának etikai és környezetvédelmi okai vannak a nézet képviselői szerint. Az EU-ban is hangos kritikák úgy szólnak, hogy nem etikus élelmiszerként felhasználható növényekből (kukorica, búza,növényi olajok) üzemagyagot előállítani, amikor a Föld másik oldalán éhínség van. Mindemellett – mondják – ez versenyt támaszt az élelmiszerként való felhasználással szemben, és a bioetanol előállítása megemelheti az élelmiszerek árát. Európában terjed a pálma-, illetve kókuszolaj használata, a termesztés miatt őserdőket vágnak ki, és ez felgyorsítja az éghajlatváltozást. Ez ugyancsak az első generációs bioetanol ellen szól.

Pálmaolajból is nyernek biobenzint. Ezt az erdők sínylik meg

Ezzel szemben állnak azok a vélekedések, melyek hangsúlyozzák, hogy az üzemanyagként felhasznált növényeket, például a takarmánykukoricát szinte nem is használja az élelmiszeripar. A gyártás a növény keményítőtartalmát vonja ki, a többi állati takarmány formájában visszakerül az élelmiszerláncba. Vagyis például GMO-mentes fehérjetakarmányhoz jutnak az állatok. Ütköznek a szakmai álláspontok azon a téren is, hogy mekkora a bioetanol energiamérlege: egyes elemzések arra jutottak, hogy az előállítása több energiát igényel, mint amennyi az elégetésével nyerhető belőle, mások szerint viszont pozitív a mérleg.

A Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) a Világgazdaságnak még az év elején elmondta, hogy egyelőre ipari mennyiségben második generációs biobenzin nem előállítható hazánkban. Ugyanakkor azt is kihangsúlyozták, hogy nagymennyiségű eladatlan kukorica áll a rendelkezésre, tehát sem attól nem kell tartani, hogy nem jutna az élelmiszerellátásra, sem attól, hogy felmennének az élelmiszerárak.

Innovatív megoldások is vannak: januárban magyar és belga kutatók bejelentették, hogy cellulózból is tudnak biobenzit előállítani. A Leuveni Katolikus Egyetem belga és az MTA Energiatudományi Kutatóközpont magyar kutatói eredményét a Nature Energy tudományos lapban publikálták. Az elegyben 11-18 százalék között volt a bioszén, vagyis teljesül az EU 10 százalékos célja.

A régió több országa már lépett: Bulgáriában 9 százalékos a kötelező bekeverési arány, de a piacukon ott van az E10-es is, amely Franciaországban 2009, Németországban és Finnországban 2011, Belgiumban 2017 óta kapható, négy további uniós országban pedig jövőre hozzák forgalomba a biobenzint.

About The Author

Vélemény, hozzászólás?