Az Észak-Alföld térségében, Tiszazugon jelenleg annyi szúnyog van, hogy az emberek a kiskertekben nem tudják leszüretelni a meggyet, cseresznyét, csak védőruhában. Az irtás vagy késik, vagy hatástalan. Három út lehetséges: kémiai irtás vízben és levegőben, valamint biológiai irtás. A kémiai irtással az a probléma, hogy nem szelektív, tehát nemcsak a szúnyogokat irtja, hanem más ízeltlábúakat is, és bekerül a vizekbe, majd a teljes ökoszisztémába.
Aki ismeri Alfred Hitchcock Madarak című filmjét, próbálja behelyettesíteni (kis túlzással) a látottakat a szúnyogokkal. Legalábbis a Tiszazug falfaiban ma ez a helyzet. Persze nem törnek ablakot, de azt lehetetlenné teszik, hogy az ember kimenjen a kertbe, mert azonnal támadnak. Sokan panaszkodnak, hogy nem tudják leszedni a gyümölcsöt, mert még a ruhán is átcsípnek.
Bármennyire is kellemetlenek, a szúnyoglárvák, kifejlett szúnyogok a vízi és szárazföldi ökoszisztémák nélkülözhetetlen elemei. Irtani kell őket, de a Magyar Madártani Egyesület (MME) szerint veszélyt jelent, súlyos környezeti- és természetvédelmi katasztrófával jár, hogy a szúnyogirtás során jelenleg elsősorban kémiai szereket használnak a gyakorlatban.
Ezek a szerek elvileg a gerinces élőlényekre nem hatnak. Ugyanakkor sorra derül ki róluk, jelzik a szakemberek, hogy hosszú távon ez nem igaz, és akár az emberre is veszélyforrást jelenthetnek. Elgondolkodtató, hogy az Unióban betiltották a vegyszeres kullancsirtást, miután a gyártó nem tudta sok éven át bizonyítani a felhasznált szer ártalmatlanságát, és azt, hogy megfelel a szigorúbb környezet- és humán egészségvédelmi előírásoknak.
A vegyszerek nemcsak a szúnyogokra hatnak, hanem az összes rovarra is, például a beporzó méhekre. Ezen keresztül valamennyi rovarfogyasztó állatfajra, tehát az egész táplálékláncra. Az MME kiemeli: a városlakó molnárfecskék 2010-es 64 százalékos állománycsökkenése minden bizonnyal a szúnyogirtásban keresendő.
A szúnyogok inváziója a klímaváltozással egyre egyértelműbb. Az időjárás melegszik, a nyári ár- és belvizes időszakok gyakoribbá válnak, ezért nemcsak új szúnyogfajok, hanem új kórokozók jelennek meg. A melegebb égövről érkező szúnyogok hazánk fele is terjeszkednek, betegségeket hordozva. A szakemberek nem tudhatják pontosan, hogy az országban ismert betegségeket intenzívebben terjesztik-e, mint a hagyományos, jól ismert, itthoni szúnyogfajták.
Ezek a megbetegedések jelenthetnek veszélyt:
* Nyugat-nílusi láz és a szarvasmarhákat veszélyeztető kéknyelv-betegség már hazánkban van
* Az Olaszország és Albánia után Franciaországban is feltűnő, afrikai eredetű Chikungunya-lázat terjesztő ázsiai tigrisszúnyogot (Aedes albopictus) 2007-ig 12 európai országban mutatták ki. Olaszországban néhány éve országos járványt okozott.
* A Dengue, vagy csonttöréses láz Európa mediterrán térségeiben már gyakori
* A maláriát 1959-ben számolták fel itthon, de ma is élnek olyan fajok, kis számban, amelyek terjesztik a kórokozót. Jelenleg nem hordozzák a váltólázat okozó Plasmodium nembe tartozó egysejtű kórokozót, ami 18 Celsius alatt nem szaporodóképes. Az ideihez hasonló nyári időjárás kedvezhet nekik.
* A kutyák szívférgessége szúnyogcsípéssel terjed. Szeged térségében egyes területeken elérte 2016-ban a 10 százalékot a fertőzöttség
Szúnyogirtásra szükség van, de ennek minkéntje nagyon lényeges az ökoszisztémára nézve. A kémiai anyagok ára jóval alacsonyabb a biológiainál, és egyszerűbb alkalmazni ezeket. Elsősorban idegmérgeket használnak szúnyogirtásra. A biológiai irtás szelektív, csak a szúnyogokat öli meg.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság június 15-én a szúnyoginvázió miatt elkezdte a rendkívüli szúnyogirtást. Múlt héten országszerte 47 000 hektáron légi, 33 000 hektáron földi kémiai, 1000 hektáron biológiai kezelést kezdtek el.
A kémiai irtás esetén a hordozóanyag sokáig nyers gázolaj volt, amiből hektáronként 10 liternyi jutott a környezetbe. Súlyosan környezetszennyező, és az emberre is veszélyes a bőrrákot okozó nyers gázolaj. A gázolaj helyett most nem mérgező, paraffinbázisú fehérolajat használnak hordozóként. Ebben van az idegméreg, amellyel a szúnyogokat irtják. A mérgező köd vízszintes irányban terjed, és akár 40 percig lebeg az adott területen, teljesen átöblítve a térséget. Így a növényzetben megbúvó állatokra is hat.
A levelek fonákján is ható melegködös gyérítés kapcsán az MTA egy vizsgálata kimutatta, hogy az elhullott rovarok közt a szúnyogok aránya csak 0,1 százalék! A többi elhullott ízeltlábú közt méhek, katicák, hasznos bogárfajok vannak. A rovarölő szer a vizekbe bekerül, így a magasabb rendű szervezetekre is hat, a teljes vízi ökoszisztémára ugyancsak. Hosszú alkalmazás rezisztenciát, tehát ellenállóságot alakít ki az irtószerrel szemben. Az MME hangsúlyozza: az aktuálisan használt szereket mindig emlős-semlegesnek nevezik, majd kiderült, hogy például a DDT-nek, amit először Magyarországon vontak ki 1968-ban veszélyes a felhalmozódása a szervezetben.
A biológiai védekezés szúnyogszelektív, tehát csak a célzott rovarra hat. A Bacillus nembe tartozó baktériumokat alkalmazzák, vagyis az általuk termelt toxint (Cry4). Ezek a mikrobák olyan spórákat termelnek, melyeket a szúnyoglárvák elfogyasztanak. A spórákból olyan anyagok képződnek, melyek megtámadják a szúnyog bélbolyhainak falát. Az emésztőcsatorna tartalma a testüregbe kerül, ahol mérgezést okoz és elpusztítja a lárvákat.
Az alkalmazási dózisok betartásával a vízi élőlényekre nem ártalmas, a szárazföldi rovarokra nincs hatással. A katasztrófavédelem is kiemeli, Magyarország természetes vizeiben kizárólag ez a szer használható. A készítmény csak a szúnyoglárvákra hat, így minden más élőlényt megkímél. Ezt a környezetbarát védekezési módot várhatóan 20 ezer hektáron alkalmazzák, szükség esetén a kezeléseket megismételve, ami Magyarországon egyedülálló kiterjedt alkalmazást jelent.
A biológiai védekezés drágább, mert először fel kell mérni a kezelendő terület pangóvizes szúnyogbölcsőit, a szúnyogfajokat és a lárvák fejlettségi állapotát, majd ezt követően lehet elkezdeni a baktériumos irtást. Ehhez országosan kiépített hatósági hálózatra van szükség.
Magyarországon jelenleg 53 szúnyogfaj él, de körülbelül 10 ártalmas Csak a nőstények csípnek.
* Gyötrő szúnyog
A leggyakoribb. Az egész országban jelen van, kisméretű, és nem annyira aktív. Inkább este, napnyugta
után támad és kisebb csípéseket ejt.
* Mocsári szúnyog
Növényeken, lárva alakjában telel át és nevéhez illően inkább a lápos, mocsaras területeken, vízparton
lehet találkozni vele.
* Oldalfoltos szúnyog
Leginkább nyílt és hegyvidék, erdős területeken csíp. Nagyon agresszív és nem csak este támadnak. A
legcsúnyább csípése ennek van.
* Balatoni szúnyog
A legnagyobb méretű szúnyog hazánkban. Egy centiméteresre is megnőhet, de nem a legagresszívebb fajta,
igaz ez fejlődik leggyorsabban, ilyenkor ezzel találkozhatunk leggyakrabban. A Balatonnál van a
legtöbb, de az Alföldön nincs belőle.
FELHÍVÁS!
Az MTA Ökológiai Kutatóközpont a lakosság segítségét kéri egy invazív csípőszúnyog faj, az ázsiai zebraszúnyog vagy más néven ázsiai tigrisszúnyog hazai elterjedésének felderítéséhez.
FELISMERÉSE
A csípőszúnyogok a kétszárnyúak rendjébe tartoznak, azaz olyan rovarok melyeknek egy pár szárnyuk van (a második pár szárny billéré módosult). Kétszárnyúak között van számos más szúnyog is (pl: lószúnyogok, árvaszúnyogok, bojtos szúnyogok, lepkeszúnyogok stb.) A csípőszúnyogoknak fonalas csápjuk van (a többi szúnyoghoz hasonlóan), de jól felismerhetőek hosszú szipókájukról (jóval hosszabb, mint a fej).
A zebraszúnyogot (Aedes albopictus) hazánkban viszonylag könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól, ugyanis ez a faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon fehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét, lábait. Más ennyire kontrasztosan fekete – fehér állat nem él hazánkban. Az imágók (azaz a kifejlett rovarok) fő megkülönböztető jegye, hogy egyetlen fehér csík fut végig a tor háti részén. Az imágók testhossza mintegy 5 milliméter.
HOGYAN TUDJA AZ INFORMÁCIÓT ELJUTTATNI HOZZÁNK?
Példány(ok) elküldésével vagy fotók küldésével.
Fontos, hogy a példányok mellé oda legyenek írva a gyűjtési adatok:
* településnév, a földrajzi hely neve, esetleg GPS koordináta
* élőhelyre vonatkozó adatok (pl. parkból, patak mellől stb.)
* pontos dátum
* a gyűjtő neve és e-mail elérhetősége.
PÉLDÁNYOK KÜLDÉSE
Ha még él az egyed, be kell tenni fél órára a fagyasztóba. Egy műanyag fiolát (kis méretűt, hogy ne tudjon nagyon elmozdulni, eltörni) ki kell bélelni egyrétegű papír zsebkendővel és abba beletenni az imágót. Fontos, hogy úgy legyen csomagolva, hogy ne érjenek a példányok a műanyaghoz (a kupakhoz se).
A példányokat
Dr. Soltész Zoltán
MTA Ökológiai Kutatóközpont
2163 Vácrátót, Alkotmány u 2-4. címre tudja elküldeni.
FOTÓK KÜLDÉSE
A csípőszúnyogok sajnos nem minden esetben határozhatók fotókról, azonban a zebraszúnyog viszonylag jól elkülöníthető a többi hazai fajtól a fotók alapján. Fotók készítésénél fontos, hogy látszódjon az oldalon a tor háti része (felülnézeti kép), valamint a lábaknak és a tor oldalsó részének vizsgálata (oldalnézeti kép) is szükséges a sikeres azonosításhoz. A fotókat a szunyog@okologia.mta.hu címen tudja eljutatni hozzánk.
Az első nyolc ember, aki idén Magyarországon fogott zebraszúnyogot küld a kutatónak (példányt vagy képet), az részt vehet a vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetben szervezésre kerülő rovaros workshopon.
További részletekért érdeklődjön a
szunyog@okologia.mta.hu
