Lehetne több közösségi napelem is itthon, a jogszabályoktól függ

A közös szoláris energiát használó lakások, házak, társasházak nem terjedhettek el itthon, és ezért elsősorban a jelenlegi jogszabályok a felelősek – hangzott el egy szakmai fórumon. Ma például egy ingatlanon csak egyetlen kiserőmű telepíthető, a tagok nem oszthatják meg egymás között az áramot.

Az adatok szerint tavaly a napelemek által termelt villamos energia mennyisége tovább növekedett hazánkban (a szélenergiával megegyezően 607 gigawattórára), és közel 75 százalékkal haladta meg az előző évit. Az egyéni lakosok, intézmények és vállalkozások mára összesen 330 MW fotovillamos energiával látják el magukat, átlagosan 8kW-os háztartási méretű kiserőművekkel.

A növekedés alól kivételt jelent a közösségi energia terjedése.

A „közösségi energia”, azaz a közös napelemmel áramot termelő közösségek, társasházi közösségek (ún. együttesen eljáró termelő-fogyasztók) vagy a megújulóenergia-közösségek (MEK) elterjedését a jogszabályi korlátozások akadályozzák.

Ennek kapcsán tartott szakmai fórumot a Magyar Természetvédők Szövetsége az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával együttműködésben. A fő téma a megújulóenergia-közösségek új jogai voltak.

A fórumon többek között részt vett és előadott a jogharmonizációért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) képviselője is.

A megújulóenergia-közösségek itthon még nem terjedtek el

„“Egy ilyen közösségbe belépve hatékonyabban lehet zöld áramba beruházni, saját naperőművel termelt felesleget értékesíteni. Ezzel nemcsak gazdasági hasznot hoz a közösségnek, ellátja őket tiszta energiával, de nem-anyagi haszon is jelentős, mert a helyi közösséget erősíti; Magyarország energiaátmenetéhez, vállalásai teljesítéséhez és az élhető környezethez is hozzájárul” – foglalta össze az előnyöket Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia csoportvezetője.

Külföldön már jól működnek a közös szoláris megoldások. Ez azt jelenti, hogy családok összeállnak egy-egy településen, akár 50-100 család, 100 millió forint körüli összeggel, és zöldmezős beruházással vagy használaton kívüli önkormányzati telken létrehoz egy naperőművet. De hasonlóan működik a társasházi megoldás is, csak éppen az adott épületen kialakítva. Azonban erre sincs a jogszabályban lehetőség.

A fórum azt vitatta meg, hogy az EU Tiszta Energia Csomagja alapján milyen új jogokat és kötelezettségeket kell a magyar kormánynak mielőbb, de legkésőbb 2021 közepéig átültetnie, amelyek a közösségi energia kezdeményezések alakulását és működését segítik. EU irányelv alapján ugyanis e közösségek jogi személyként vehetnek részt a megújuló energia termelésében, vételében-eladásában, tárolásában vagy megosztásában.

„Az energiapiacon diszkrimináció nélkül vehetnek majd részt, hozzáférhetnek a megújuló energia támogatási rendszerekhez, feljogosító keretrendszerrel és egyszerűsített adminisztrációval segítik létrejöttüket és fenntartásukat” – tette hozzá Botár.

Egy szoláris közösségi farm is sokak energiafogyasztását oldja meg

Ma még a közösségi energia kezdeményezéseket akadályozza, hogy egy ingatlanon (házszámon vagy helyrajzi számon) csak egyetlen kiserőmű telepíthető, a tagok nem oszthatják meg egymás között az áramot, nem léphetnek be az energiapiacra vevőként vagy eladóként, szaldós elszámolásnál is le kell adniuk a felesleget, alacsony átvételi áron.

Ugyanakkor a jogok mellett kötelezettségek is terhelik MEK-eket: együttes feltételek teljesülése esetén számítanak csak MEK-nek; továbbá ki kell venniük a részüket az energiarendszer általános költségeinek megosztásából, kiegyenlítéséből, mivel az általuk okozott egyenlőtlenségekért (anyagilag is) felelnek. A kötelezettségek viszont nem akadályozhatják a MEK-ek működését.

“Ezért a Magyar Természetvédők Szövetsége következő lépésként azt szorgalmazza, hogy a kormányzat il. a minisztérium (ITM) érdemi egyeztetést folytasson a jogharmonizációról és a tagállami hatáskörű kérdésekről, a fórumon is részt vett érintett feleket bevonva: az energia hatósággal (MEKH), energiaszolgáltatókkal, intézményekkel, önkormányzatokkal és közösségekkel. Mindezt annak érdekében, hogy a közösségi energia kezdeményezések, mint új szereplők zökkenőmentesen beilleszthetők legyenek az energiarendszerbe.

Ennek a folyamatnak keretet ad a nemzeti energia- és klímaterv (NEKT), amelybe év végéig a közösségi energiára vonatkozó szakpolitikai intézkedéseket bele kell építeni. Skót és görög mintára javasoljuk, hogy a NEKT-be kerüljön közösségi energia célszám, megfelelő definíció és intézkedések. Utóbbira jó példa a más tagállamokban jól működő visszatérítendő mikrofinanszírozási-tanácsadási rendszer, ami nem csak pilot MEK-projektekre nyújtana támogatást.” – idézte Kovács Bencét, a Magyar Természetvédők Szövetsége energiaprogram munkatársát a sajtóközlemény.

Nyitókép: John Pardey Architects

About The Author

Vélemény, hozzászólás?