Poppea és az epertej: amikor még minden kozmetikum natúr volt

Kleopátra szinte megszállottan kutatta a szépség titkát, Napóleon kedvese, Josephine, rúzsával igyekezett elcsábítani a francia császárt. A romantika leányai ecetes vizet és fehér púdert használtak smink gyanánt. A kozmetikumok kultúrtörténetében még minden természetes volt, bár sok mérgező hatású anyagot is használtak. De erről akkor még nem tudtak.

Az óegyiptomi birodalomban, melyet a szépségápolás bölcsőjének tekinthetünk, az arcfestékeket, krémeket, rúzsokat az uralkodó osztály tagjai kasztjuk kijelölésére használták. Eleinte kizárólag ünnepeken festették magukat, ám a nők hamar felfedezték a festékek szépségfokozó erejét, és átültették használatukat a mindennapokba.

Egy ókori előkelő hölgy napja a délig tartó illatos fürdőzéssel kezdődött, ezt követte a 3-4 órányi sminkelés, melyben rabszolgák segédkeztek. Szemkontúrt a nők és a férfiak is rajzoltattak maguknak meszdemet festékkel. A meszdemet ólom-szulfid ásványból készült, kéntartalma miatt fertőtlenítő hatású, de magas ólomtartalma nagyon káros volt az egészségre.

A titokzatos egyiptomi halálesetek kapcsán a kutatók ma már úgy gondolják, hogy túlnyomó részüket a szemfestékben található ólom okozta. A meszdemetet viszonylag hamar hamisítani kezdték. A hamisításhoz használt, jóval olcsóbb antimónt használtak.

A szemfestékeket eleinte por alakban tárolták, és egy rózsavízbe mártott pálcika segítségével vitték fel a szemhéjra, a szemöldökre és a pillákra. Később a festékport meleg zsiradékkal összekeverték, majd növényi szárakba öntötték és lefagyasztották, melyet használat előtt lehántottak a megfagyott sminkrúdról.

Egyiptomban a meszdemetet nők és férfiak is használták szemfestéknek

Egyiptomban a halálkultusz áthatotta a mindennapi létezést. Úgy gondolták, hogy a halálból az út az örök létbe, Ozirisz birodalmába vezet, ahol a test továbbra is teljes szépségében és teljességében működik. Ezért a holtakat sminkelve temették el, s melléjük helyezték pipere holmiaikat is. Hotepheresz királyné sírfelszerelésében teljes kozmetikai készletre bukkantak a kutatók. Az apró alabástromedényekben illatszert, balzsamot és szempillafestéket találtak, és előkerült a királyné aranykése, aranyborotvája és kovapengéje is, mellyel a lábát és a fejét borotválta. A készlethez egy körömtisztító tű is tartozott.

Szemhéjukat az ókori előkelőségek türkiz színű malachittal, szájukat őrölt drágakövekből készült krémmel színezték. II. Ramszesz idejében megjelentek a hivatásos arcfestők, akik az élők és a holtak szépségéért egyaránt feleltek. II. Ramszesz múmiájának arc-, test- és körömfestője sminkelte nap, mint nap az uralkodó osztályok tagjait. Ramszesz feleségei tulajdonképpen a kozmetikaipar alapjait fektették le, hiszen azért, hogy a feleséggyűjtő uralkodó kedvében járjanak, szépségük tökéletesítésére törekedtek.

Az ókori előkelőségek türkiz színű malachittal, szájukat őrölt drágakövekből készült krémmel színezték

Akárcsak az egyiptomiak vonzerejéről híres királynéja, Kleopátra, aki nem elégedett meg a már bevált színezőkkel – jellegzetes sminkjét eleinte ő is malachittal és meszdemettel készíttette -, ezért orvosaival saját festékeket állíttatott elő. Kleopátra betegesen félt a bőrhibáktól és az öregedés jeleitől. Udvarában harminc orvos kutatta a bőr fiatalságának titkát. Valahányszor újabb ránc jelent meg az arcán, az uralkodónő egy-egy orvosát kivégeztette.

Szépségtapasz és rokokó

Az egyiptomi kozmetikumok – akárcsak a bronz, vagy a vas – föníciai kereskedők közvetítésével jutottak el az antik Görögországba, majd innen Rómába, ahol az orvosok tovább fejlesztették a szépségipar tudományát, sőt, újdonságokat is, így krétaporból előállított alapozó krémeket is kreáltak. A sminkek alapja ebben az időszakban a kármin, a cinóber, a mínium, a szaflor, a korom, az égetett hangyatojás, a szépia, az égetett datolya-magvak és az égetett elefántcsont volt.

A hangyatojások a szempilla dúsítását szolgálták. Egy körülbelül 20 ml-es aranytégelyhez félmillió hangyatojásra volt szükség. Ez 15-20 alkalomnyi szempilladúsításra volt elegendő. A szemfestéshez használt ibolyát Kyrénéből, a nádrust Asszíriából, a hennát (főleg a haj és körömfesték) Egyiptomból hozatták. A bőr simaságához faggyút is használtak. A birka- és marhafaggyú, a szezám, a ricinus-, és a mandulaolaj nagyon nagy érték volt az ókorban.

A szépségápolás szinte megszállottá tette az ókori nőket. A császár, Néró felesége, Poppea egyik kedvenc időtöltése a sminkelés volt. Ő készíttetett először epertejet és szamártej fürdőt a bőrápoláshoz. Állítólag nyolc-tíz órát töltött arca kifestésével. Egy küldöncének egy hét alatt kellett Egyiptomból szemfestéket szállítania az udvarba. A küldönc nem tudta időben teljesíteni feladatát, ezért Poppea mindkét kezét levágatta, majd száműzte az országból. Poppea szamárcsordája nélkül el sem hagyta az udvart. Úgy vélte ugyanis, hogy fiatalságát kizárólag a szamártejből készült fürdőivel őrizheti meg.

A szépségápolás kultúrája a bizánci császárságban tovább fejlődött, majd a Római Birodalom összeomlása után hanyatlott. A középkori kozmetika tudományos megalapítói arab orvosok voltak. Az első, a maihoz hasonlatos összetételű – színezék, olajok, viasz – rúzst egy univerzális középkori tudós fejlesztette ki. A görög filozófiával is foglalkozó Avicenna számos kozmetikai receptet hagyott maga után, s úgy vélte – először az orvostudomány történetében -, hogy a szépség szempontjából döntő jelentőségű az egész szervezet egészséges állapota. Ez a megállapítás ma már köztudott, de akkor forradalmi jelentőségű volt.

Egyre népszerűbbek lettek az itáliai mesterek műhelyeiben készült parfümök, a fiatalító szereket, így a lementum vagy búza- és rozsliszt keveréke mézzel, vagy ló- és szamártejjel. A kor sminkdivatja Európában a fehér arc volt, a szemet pasztellszínekkel színezték, a szájat pirosra festették. Guy de Chauliac, Szép Fülöp udvari orvosa kozmetikai receptkönyvet is készített. Eszerint a bőr számára a legtáplálóbb készítmény egy rizslisztből, mandulakorpából és tejből készült kenőcs volt, melyet éjszakára javasolt.

Kosztümös filmek aligha tudják visszaadni azt a sajátos hangulatot, ami XIV. Lajos korában, majd XV. Lajos udvarában volt jelen. A festékek, illatok, színezőanyagok arzenáljától duzzadtak a raktárterek, a rizsport is ekkor kezdték el púderként alkalmazni. A két király maga is készített sminkeket kedvenc ágyasainak. S nem nemcsak a hölgyek arcát, hanem mellkasukat is pingálták. A púderezett arc mellett a fekete taftból készült szépségtapasz állandó úri sminkviselet volt.

Ma úgy tudjuk, hogy a tapaszok kerek, fekete formák voltak, ám a valóságban különféle alakzatokat írtak le. Madam Pompadour, XV. Lajos kedvese állítólag 10-15 szépségtapaszt is viselt egyszerre az arcán, a nyakán, a mellén és a teste különböző tájékain. Pompadour egyébként arcfehérítő balzsamot és hetvenkét féle árnyalatú szemfestéket használt. Összességében félmillió frankot költött kozmetikumokra évente.

A francia udvarban a púder állandó viselet volt

Ebben az időben már ismert volt a szeplővíz, és a ránc elleni folyadék is. Nagyon fontos szerep jutott a fehér arcfesték mellett a kék festéknek, mellyel az előkelőségek a fehér bőrük alatt futó erezetet hangsúlyozták, megerősítve nemesi származásukat. A pirosítók színe, akárcsak az ókorban, társadalmi osztályonként változott. Az úri hölgyek, a dámák, a kurtizánok és a polgári származású asszonyok is más-más színt használtak. A történetírás szerint egy alkalommal, egy francia fakereskedő felesége az előkelő hölgyek által használt pirosítót vásárolt, ezért társasága, környezete kiközösítette, és fél éven keresztül egyáltalán nem léphetett ki az utcára. A rúzs már Kleopátra korábban is ismert volt, de kultusza a XVI. században tért vissza, amikor I. Erzsébet királynő és udvartarása az egyiptomiak által is használt méhviasz és vörös higany-szulfid keverékkel színezte az ajkát.

A sminkekkel ölni is lehetett. Giulia Tofana orvos Itáliában szándékosan halálos kozmetikumokat állított elő, így téve el láb alól a hozzá forduló asszonyok férjeit. Több mint 600 férfi esett áldozatául a halálos csókoknak.

Az uralkodók ágyasai és feleségei alapvetően fontos szerepet játszottak a kozmetikai ipar fejlődésében. A francia forradalmat követően Napóleon felesége, Josephine ibolyás tejjel tisztította az arcát. Napóleon rajongott a rúzsos női ajkakért, s Josephine, hogy ura kedvében járjon, külön sminket készíttetett magának a Napóleonnal eltöltött estéire-éjszakáira. A smink egyre erőteljesebb és kifejezőbb lett.

A 18. század végén újra a természetesség igénye szabta meg a divatot. A rúzs Angliában a tiltott használati szerek listájára került, mint a ledérség szimbóluma.

A kozmetikumok a 20. századig derekáig természetes alapanyagokból készültek

Az angol parlament 1770-ben törvényben mondta ki, hogy a rúzst használó nőkre akár 30 nap fogda is kiszabható. A színezett, kihívó száj a 20. század elejéig a kurtizánokat jelölte. Viktória királynő korában ugyanakkor már használtak szemöldök csipeszt és ricinusolajjal dúsították a szempillákat. A romantika korában a hölgyek sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a tiszta és ápolt testre, az illatos fürdőkre, mint a sminkelésre. Ez idő tájt az elesett, gyenge, érzékeny nő volt az ideál. A hölgyek éppen ezért mellőzték az erős arcfestést. A sápadt bőrhatás kedvéért ecetet ittak, és kerülték a friss levegőt.

Színésznők klónjai

A smink tulajdonképpen csak a 20. század elején jött vissza a divatba, eleinte egészen mértéktartó formában. A tízes években a szemhéj és a száj leheletfinom, barackos árnyalatot kapott, s nagyon népszerű volt a papírpúder: a színes lapocskákat a nők az arcukra, az orrukra nyomták, majd elsatírozták a púdernyomot. Szarvasfaggyúból, ricinusolajból és méhviaszból már 1894-ben elkészült az első „hivatalos” rúzs Párizsban, de akkor még selyempapírba csomagolt rudacskaként árulták. A maihoz hasonlatos, töltényhüvelyre emlékeztető rúzs 1915-ben került piacra.

A némafilmek egy csapásra fordítottak az addigi szokásokon. Az ívelt, festett szemöldökű, kicsi, telt, vörös ajkú, fehér bőrű filmsztárok divatot teremtettek. Bár a szépészeti termékeket még csak a felsőbb-osztálybeli nők tudták megfizetni, mégis fellendült a kozmetikaipar, és megnyitottak az első szépségszalonok is. Max Factor a ’30-as években kitalálta, hogy a sztárok csillogását lehozza a hétköznapokba, ezért glamouros, fényes rúzsokat, szemfestékeket, szájfényeket tervezett elérhető árakon. Ezek az anyagok már egyre kevesebb természetes hozzátevőt tartalmaztak. Az első Max Factor rúzsokból néhány hónap alatt 10 millió darabot adtak el Amerika szerte.

A ’40-es évektől a mozi őrület visszafordíthatatlanná vált. A színes mozifilm a sminkek gazdag arzenáljának látványát juttatta el a nézőkhöz. Véget ért Woodstock, a hippik, majd a punkok a legmeghökkentőbb sminkötletekkel álltak elő. A smink egyre erősebb, egyre kifejezőbb lett. Az 1990-es években Max Factor kifejlesztette a 8 órán át tartó rúzst, piacra kerültek az arclemosók, a tonikok, a tisztító zselék. A tartósság, vízállóság egyre nagyobb hangsúlyt kapott, noha ezek szintetikus anyagokat tartalmaznak.

A tartós szempilla festékekben és tusok ásványi anyagokból származó olajok (paraffin, szilikon) miatt olyan tartósak. Bio vagy natúr termékekben ez nem fordulhat elő. A szájfényben szintetikus filmképző anyag van, ez okozza a csillogást. A púderek alapanyaga ma gyakan talkun és kaolin, de az olcsóbb termékekhez műanyag porokat is tesznek. A konvencionális kozmetikumok akár 3 évig is eltarthatóak, ez a bennük lévő konzerváló szereknek köszönhető. A natúr vagy bio kozmetikumok szavatossága ezzel szemben egy év általában.

Az ellenőrzött, természetes összetevők egyre népszerűbbek

A kézezres évek elején már számos tanulmány látott napvilágot az egészségre káros anyagokról, a fogyasztók onnantól kezdve eldönthették, használják-e ezeket. Az ezredfordulóval ugyanakkor egy új igény is kezdett kibontakozni: a smink fedje el a legapróbb bőrhibákat, hangsúlyozza szépen a szem, vagy az ajkak ívét, illeszkedjen tökéletesen a bőrszínhez, kövesse az arc formáját, és tükrözze viselőjének egyéniségét – s mindezt láthatatlanul és a legtermészetesebb módon. A láthatatlan smink filozófiája különleges ötvözete mindannak, amit a smink az ókortól napjainkig képviselt: egyszerre természetes, bőrkímélő, ugyanakkor nagyon diszkrét, nőies, személyre szabott.

Nyitókép: Toa Heftiba / Unsplash

About The Author

Vélemény, hozzászólás?