A kiterjedt algavirágzás óriási ökológiai és gazdasági terhet jelent, az így keletkező hatalmas mennyiségű biomassza azonban a jövőben bioműanyagok, biogáz vagy bioetanol nyersanyagforrásaként is hasznosítható.
Miként képesek baktériumok lebontani az algákban lévő szénhidrátokat – ezt vizsgálta egy egy nemzetközi kutatócsoport, mely most publikálta is eredményeit. A kutatás középpontjában a zöldalgák Ulva nevű nemzetsége állt. Ennek virágzása világjelenség, melynek hatására csak Franciaország tengerpartjánál mintegy százezer tonna biomassza került partra – írják a szakértők a Nature Chemical Biology című szaklapban megjelent tanulmányukban.
Azt elemezték, hogy a Formosa agariphila nevű tengeri baktérium -hogyan bontja le az algák összetett szénhidrátját, ami az algák szárazanyagának 30 százalékát alkotja. A baktérium egy bonyolult folyamatot hajt végre:
“A poliszacharidot monoszacharidokra bontja le, melyeket energiatermelésre vagy a növekedéséhez szükséges anyagok előállítására használ”- ismertette Christian Stanetty, a Bécsi Műszaki Egyetem munkatársa. A baktérium ezzel az algák jövőbeli felhasználási módjának példája lehet. Az MTI híre szerint a németországi Greifswaldi Egyetem kutatói vezette tanulmány azt is ismertette, hogy a lebontó folyamat több lépésben, 12 különböző enzim bevetésével történik. A kiindulási molekula így egyre kisebb alkotóelemeire bomlik.
A kutatók azt is feltárták, a baktériumok melyik lépésben melyik enzimeket használják. Ezekről az enzimekről és a hatásukról megszerzett tudás segítségével gondolhatunk csak először a fermentációs eljárások kifejlesztésére”- mondta Stanetty.
“De minél jobban megértjük a folyamatokat, annál inkább tudjuk ezeket az algákat összetett szintézis során használni és akár bioműanyagot előállítani belőlük” – mondta Marko Mihovilovic, a Bécsi Műszaki Egyetem tudósa. Az is elképzelhető, hogy az algákból fermentáció révén biogázt vagy bioetanolt lehet előállítani, mely teljességgel szén-dioxid-semleges.
Fotó: Unsplash
You may also like
-
Egyre több a mikroműanyag-részecske a Dunában
-
Mikroműanyagok vs természet: mindenhol jelen vannak, de a hatásuk még alig ismert
-
Jobban meg akarják ismerni a főváros alatt található termálvizeket az ELTE kutatói
-
Összefügg az emberelőd agyának mérete és a nagytestű húsevők kihalásának mértéke
-
A szárazföldek és a vizek legalább 30 százalékát kellene védelembe venni, hogy megóvják az embertől
