Elsőként az Európai Unióban Ausztria most megszavazta a rákkeltő hatásúnak vélt glizofát kitiltását az országból, amit az egyes gyomirtók összetevőjeként használnak. A szer tudományos megítélése máig vitatott.
Az osztrák parlament nagy többséggel megszavazta az osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) indítványát. Ugyanakkor a konzervatív Osztrák Néppárt képviselői a parlamenti vitán arról beszéltek, hogy mindez “a gazdák arculcsapását jelenti, akik a hatóanyagot szakszerűen alkalmazzák”.
Hírügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy Ausztria különutas döntése ebben a kérdésben uniós jogot sérthet, hiszen az EU növényvédelmi rendelete még 2022-ig engedélyezi a glifozát használatát. Az egyes tagállamok ugyanis csak kivételes esetekben tilthatnak be uniós szinten engedélyezett hatóanyagokat, mivel ez alááshatja a közös piac egységességét.
A glizofát kitiltásáról publikált nemzetközi tanulmány szerzői szerint a totális gyomirtóknak ugyanakkor pozitív ökológiai hatásai is vannak. Elhagyásuk jelentős károkat okozna a mulcshagyó, direktvetéses technikák alkalmazásakor, mert elengedhetetlenné válna a talajszerkezet megbolygatása és vízvesztése. Veszélyessé válna továbbá a domboldalak, szőlőskertek művelése a talajerózió szempontjából. Mint írták, nagyságrendileg többe is kerülnek az alternatív megoldások a föld mozgatása miatt.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet ugyanakkor az osztrák tilalom elfogadását “történelmi mérföldkőnek” nevezte.
A hírügynökségek megjegyzik azt is, hogy az ügyben most a labda az Európai Bizottság (EB) térfelén pattog, mivel az uniós döntéshozó szerv három hónapon belül kifogással élhet az ausztriai tilalommal szemben – közölte az MTI. A szert gyártó német Bayer vegyipari óriás sajnálattal vette tudomásul az osztrák döntést. A cég szerint a tilalmat az EB minden bizonnyal kritikusan felülvizsgálja és jogi úton kifogást emel majd.
A glifozátot a német Bayer mostani leányvállalata, a Monsanto kezdte forgalmazni az 1970-es években. A gyomirtó feltételezett káros egészségügyi hatásai miatt a Bayer peráradattal néz szembe az Egyesült Államokban.
A cég nimbusza már egy ideje olyannyira rossz, hogy most 215 millió dollárt fektetett be a rák gyógyítását szolgáló sejtterápiás kutatásokba és bevásárolta magát az amerikai Century Therapeutics biotechnológiai cégbe, amelyik éppen egy 250 millió dolláros befektetési ügyletet hajtott végre.
A Bayer a kommunikáció, az engedélyeztetési eljárások nyilvánossága és a környezetvédelem terén is igyekszik a lehető legpozitívabb képet kialakítani a tevékenységéről. Mostani lépése szervesen illeszkedik ebbe a sorba.
A glifozátot világszerte alkalmazzák, tudományos megítélése ellentmondásos. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) nemzetközi rákkutató központjának (IARC) tanulmánya 2015-ben “valószínűleg rákkeltő” hatásúnak minősítette ezt a színtelen kristályos és vízben jól oldódó szerves vegyületet, ám európai uniós intézmények, köztük az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó EFSA nem így foglalt állást.
Az Európai Unió 2017 novemberében további öt évre meg is újította a glifozátot tartalmazó vegyszerek forgalmazásának engedélyét.
Nyitókép / Undsplash / Balla Schott Bence
