Megújíthatja a hőszigetelést a műegyetemisták által kifejlesztett környezetbarát szigetelőanyag

A BME hallgatói, a W-Heat fejlesztőcsapat tagjai egy olyan innovatív, környezetbarát hőszigetelőanyagot dolgoztak ki szalmából, amely fenntartható, hatékony és olcsó megoldás.

A piacon már léteznek biológiai úton lebomló szigetelőanyagok, ám ez az újítás mikro- és makroszinten átalakított természetes szálakat tartalmaz, szalma és módosított szilikát kötőanyag egyvelege. A BME egyetemistáinak találmánya maga a kötőanyag: a szervetlen kötőanyag az általuk speciálisan kezelt szerves szálakkal keverve egy olyan önkioltó kompozitot hoz létre, amelyben külső lánghatás esetén nem terjed tovább a tűz.

Éppen a fordítottja történik a jelenlegi gyakorlatban: a szálak szervetlenek és a kötőanyag szerves, így tűz esetén ez kiég az anyagból. Az építőmérnökök célja, hogy az újítást integrálják a jelenleg elterjedt technológiákba, ezért sztenderd méreteket használnak.

„A jelenlegi energetikai követelmények értelmében a felújítások és az építések már megkövetelik a hőszigetelőanyagok 15-20 cm-es vastagságát. Ugyanakkor máig nagy kihívást jelent ezeknek a többségében nem, vagy nehezen lebomló anyagoknak a hosszú idejű tárolása: újrahasznosításuk ugyanis csak részben és korlátozott ciklusban megoldható, ráadásul a teljesítményük romlásával. Különösen fontos kérdés ez, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon a jövőben rengeteg családi és társasház, köztük paneles épületek kapnak majd hőszigetelést”.

Azt is hozzáteszik: “A leggyakrabban alkalmazott polisztirolhab hőszigetelés – amellett, hogy előállítása egyáltalán nem nevezhető környezetbarátnak – csökkenti a páraáteresztő-képességet, ezzel pedig penészesedést idézhet elő, illetve a paneles épületek blokkjai közti acélkapcsolatok is hamarabb korrodálódnak. Csapatunk egy korszerűbb, a paneles épületek esetén is bevethető megoldási lehetőségen dolgozik” – mondták el a bme.hu-n szakmájuk egyik kortárs megoldandó problémáját.

A W-Heat mindemellett az életciklusa végén sem káros a környezetre. Hogy hogyan jutottak el a mérnökök a búzaszalmáig? A csapattagok úgy gondolták, hogy ebből az anyagból nagyon sok van Magyarországon. A szalma elégetése károsanyag-kibocsátással jár, ám ha hőszigetelést készítenek belőle, akkor az általa megkötött szén-dioxid az anyagban marad, valamint a szigetelt épületben fűtési, illetve hűtési energiát is megtakaríthatnak.

A szalmából kapott szigetelő biológiai módon lebomlik, és a mesterséges vegyületeket a természetben előforduló alapanyagokkal helyettesíti. Külön ki kell emelni, hogy a termék megsemmisülésekor az alkotóanyag egy része lebomlik, a másik része pedig olyan inert anyagként marad meg, amely nem lép kémiai reakcióba a talajjal, de a levegő szén-dioxidját megköti. A bomlás után a kötőanyagból egy, a kvarchoz hasonló matéria marad melléktermékként. Egy másik része – javítva a talaj vízmegkötő képességét és a lebomló szálanyagot – tárgyázásra is alkalmas.

„Hosszú munkaórák, szigorú időbeosztás és számtalan kísérlet elvégzése után jutottunk el az egyre tökéletesebb, még kézi munkaerővel készült prototípusig. Többször módosítottuk a szálakat, vizsgáltuk a testsűrűséget, a páratartalom befolyásoló hatását, a kezelhetőséget és finomhangoltuk a homogenitást. Jelenleg egy olyan kiforrott gyártástechnika megalkotásán dolgozunk, amely automatizálás mellett is magas minőséget garantál” – mondták a csapattagok, akik következő lépésként valódi épületen, éles helyzetben évszakokon át tesztelik szigetelőanyagukat. Egyebek mellett elemzik a hő- és nedvességtechnikai viselkedést, az anyag vakolat alatti rugózásra való hajlamát és akkreditált homlokzati tűzterjedés vizsgálatot végeznek.

A W-Heat csapata úgy véli, találmányukra elsősorban Nyugat- és Észak-Európa országaiban lehet kereslet, ahol egyre nagyobb teret nyernek a környezetbarát technológiák és az időjárási viszonyok miatt a hőszigetelés minőségére már jelenleg is nagy hangsúlyt helyeznek.

Több tervük is van a jövőbeli közös munkára: egy labor létrehozását fontolgatják, ahol további innovatív építőanyagok kifejlesztésén dolgozhatnak. „Mindehhez a BME Startup Campus programon erős alapismereteket kaptunk, valamint kellő gyakorlatot és önbizalmat szereztünk, hogy higgyünk magunkban, az értékteremtésben, és meg merjük valósítani elgondolásainkat”.

Az ifjú építőmérnökökből álló társulás munkáját a „Startup campus BME powered by Hiventures” elnevezésű inkubációs program támogatta, mint innovatív startup kezdeményezést.
Ha annyira tetszik a projektjük, mint nekünk, akkor a Jövőért álmodók program pályázatán itt adhatod le a voksot július 11-ig rájuk vagy a neked tetsző fejlesztésre:

https://jovoertalmodok.hu